A mentális edzés kézikönyve

Mely létrejött Neked, mint íjásznak nemzetközi edzők közreműködésével és sportpszichológusok támogatásával

 

Tartalomjegyzék



1. Célállítás

1.1 Milyen célokat szolgál a célállítás?
1.2 Hogyan működik a célállítás
1.3 A célállítás hatásai
1.4 Célkép vizualizáció
1.5 Mikor használd a célállítási technikát?
1.6 Mit kell figyelembe venni?
1.7 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

2. Relaxáció, aktiváció, stressz

2.1 Milyen célokat szolgál a relaxációs és aktivációs tréning?.
2.2 Hogyan működik a relaxációs és aktivációs tréning?
2.3 Mikor használjuk a relaxációs technikát?
2.4 Mikor használd az aktivációs technikát?
2.5 Mit kell figyelembe venni?
2.6 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

3. Érzékelés és fókusz

3.1 Milyen célokat szolgál az érzékelés és figyelem fókuszálási tréning?
3.2 Hogyan működik az érzékelés és figyelem fókuszálást irányító tréning?
3.3 Mikor végezd az érzékelés és figyelem fókuszálást irányító tréninget?
3.4 Mit kell figyelembe venni?
3.5 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

4. Belső beszéd és ön-instrukció

4.1 Milyen célokat szolgál a belső beszéd és az ön-instrukció?
4.2 Hogyan működik a belső beszéd és az ön-instrukció?
4.3 Mikor használd az ön-instrukciós technikákat?
4.4 Mit kell figyelembe venni?
4.5 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

5. Motivációs tréning

5.1 Milyen célokat szolgál a motivációs tréning?
5.2 Hogyan működik a motivációs tréning?
5.3 Mikor használd a motivációs tréninget?
5.4 Mikor érzed a sikert?

 

6. Vizualizáció

6.1 Milyen célokat szolgál a vizualizáció?
6.2 Hogyan működik a vizualizáció?
6.3 Mire használd a vizualizációt?

6.4 Mit kell figyelembe venni?
6.5 Vizualizálni a sportteljesítményt
6.6 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

7. Munkalapok a mentális edzés kézikönyvhöz

7.1 Célállítás – SMART
7.2 Légzés
7.3 Saját készségek listája

 

1.Célállítás

Az, aki nem tűz ki célokat nem szabad, hogy meglepődjön azon, máshova érkezett, mint gondolta.
Az, aki tiszta célokat tűz ki, de hosszú idő után sem érte még el azokat akárhogy is, de tudja, hol áll.
Az, aki reális célokat tűz ki, megtalálja az utat. A kis lépések, a mérföldkövek, és az előrelátás vezet a személyes sikerhez.

 

1.1 Milyen célokat szolgál a célállítás?

  • Saját céljaink tudatosítása
  • A céljaink irányába történő haladás kontrollja
  • Az aktuális állapot megvitatása, és a kérdés feltétele; hová vezethet még a pályafutás?
  • A motiváció emelkedése
  • A magabiztosság növekedése nehéz helyzetekben
  • A saját erőnkbe vetett bizalom növekedése
  • Reális önértékelés
  • Kapcsolat felvétele a közelgő kihívással

1.2 Hogyan működik a célállítás?

Különböző típusú célokat különböztetünk meg

 

Folyamat célok

Ez alatt egy bizonyos folyamatra vonatkozó célkitűzéseket értjük. Pl: „Mindig pontos képem van arról, hova lövöm a vesszőt.”
„Ismerem az izmok feszülésének érzését – relaxációnál…”
A folyamat célok segítenek precízebben meghatározni az egyes lépéseket. Elsősorban saját erőforrásaink fejlesztésére, és gyengeségeink megszűntetésére alkalmazzuk őket.

Eredmény célok

Ezalatt az arányokat értjük, így az eredmény célok kérdése; Mennyit tudok elérni?

 

Pl. „Fejben legalább a lövések 80%-ánál nyugodt maradok.”
„Lövéseim legalább 80%-ánál használom a kulcsszavaimat.”
„10 lövésből legalább hatszor … -t lövök.”
„ Legalább a lövések 60%-ában „belülről kifelé„ lövök.”

 

Az eredmény célok esetében reális képet kapunk saját eredményeink stabilitásáról.

 

1.3 A célállítás hatásai

A célállítási technika hatásai tudományosan igazoltak. A célállítási technikát megfelelően alkalmazó személyek hatékonyabbak másoknál. A hatékony célállításhoz az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni:

  • Válasszunk a közepes és a nehéz célok közül
    • Minél magabiztosabb valaki, annál nehezebb célokat és annál nagyobb kockázatot kell vállalnia ahhoz, hogy ne érje el a célját. Mindig felülmúlni, erről szól a célállítás, ezáltal ismerjük meg saját határainkat.
    • Ha valaki bizonytalanabb saját magában, célszerű olyan célokat kitűznie, amelyeket a megfelelő erőfeszítéssel nagy valószínűséggel el tud érni. Ennek segítségével a magabiztossága és az önbizalma is növekedni fog.

 

  • Tűzz ki rövid és hosszú távú célokat.
  • A célok alakulásáról folyamatosan jelezd vissza önmagadnak, hogy állsz.
  • Specifikus és mérhető célokat tűzz ki.
  • Egy bizonyos körben legyenek publikusak a céljaid.
  • Higgy a célállítás sikerében.
  • Győzd meg magad, hogy a kitűzött cél valóban fontos számodra.

Miért működik a célállítási technika?

  • A célok a teljesítmény fontos részeire irányítják a figyelmet
  • A célok növelik a készültségi szintet
  • A célok növelik az állóképességet
  • A célok fejlesztik az új tanulási stratégiákat

Felkészülés egy konkrét célállításra

  • Értsd meg az elvárásokat, amiket az íjászat megkövetel Tőled. Y Vedd sorra a képességeidet, az igényeidet és a hiányosságaidat. Y Állíts fel egy rangsort a céljaid között, mi és melyik a fontos?
  • Mérd fel, milyen körülmények között akarod elérni a célod?
    • Edzésen, vagy szükséges hozzá külön alkalom?
    • Ki tud támogatni?
    • Milyen információra van szükséged?
    • Összességében milyen helyzetben vagy?

 

A célállítás lépései:

 

1. Válassz személyre szabott célokat

Szisztematikusan és pontosan válaszd meg a céljaidat. Ehhez az alábbi kérdések lehetnek a segítségedre.

 

Milyen jellegű a célod? Hogy néz ki pontosan? Mi lesz más a jelenlegihez képest, ha elérted a célod?

 

Milyen lövészi és milyen személyes szükségleteket tudsz kielégíteni a célod elérésével? Fontos számodra a cél?

 

Milyen helyzetekben (edzés, verseny, mindennapok, különleges események) szeretnéd elérni a célod?

 

Mely pszichológiai (mentális) készségeidnek kell fejlődni? Optimalizáld a cél nehézségét

 

Pl: Alacsony szintű, kis kihívás (nagy valószínűséggel elérhető) --- Önértékelést erősítő
Magas szintű, nagy kihívás --- Csúcsteljesítmény
A túl kicsi kihívás --- kihívás hiánya és unalom megjelenése

 

2. Vedd igazán komolyan a célod, és következetesen, energikusan tegyél érte

 

Tedd saját magad számára igazán fontossá a célod. Keress magadnak támogatókat. Mindenekelőtt vedd figyelembe a lehetséges nehézségeket, és korlátokat, amelyek a célelérés során felmerülhetnek. Ha már korábban többször próbáltad elérni a célod, keresd tovább saját magad a megoldásaidat, vagy kérj segítséget sportpszichológustól.

 

3. Készíts cselekvési tervet


Készíts pontos tervet, amit lépésről lépésre követve eléred a célt, amit szeretnél. Ezt a terved mutasd meg az edződnek, vagy sportpszichológusodnak, vagy bárkinek, akiben megbízol.

 

Vizsgáld meg, hogy az eredetileg megfogalmazott célod valóban elérhető-e!

 

4. Visszajelzés
Gondold végig mindazt az örömöt és szórakozást, amit a hatékony munkavégzés okoz majd neked javítva ezzel a teljesítményed.

 

Folyamatosan vizsgáld meg a részcéljaidat, és jelezd vissza önmagadnak.

 

A cél elérésénél vedd szemügyre a munkamódod, és jutalmazd meg magad kellőképpen. (személyes jutalom!)

 

1.4 Cél-kép vizualizáció

  • Helyezkedj el kényelmesen ülő vagy fekvő pozícióban.
  • Írd le a különböző céljaidat, amelyeket a következő hetekben, hónapokban, és években szeretnél elérni, valamint azt is, hogy mikorra szeretnéd teljesíteni azokat.
  • Ellenőrizd, a pozitív megfogalmazást (ld. később).
  • Most válassz ki egyet a megfogalmazott céljaid közül, maradj kényelmes testhelyzetben, lélegezz nyugodtan és egyenletesen.
  • Most képzeld el azt a képet, ahogyan eléred a célod; a saját szemszögedből (belülről) lásd a képet, ne úgy, mint egy külső szemlélő.
  • Ajánlatos minden érzékszerved bevonni a vizualizációba: Mit látsz a képen, milyen hangokat hallasz, érzel-e valamilyen szagokat, összességében mit érzel?
  • Most illeszd bele a képbe a környezetet is, más íjászokat, a nézőket, hogyan észlelsz másokat, a környezeted hogyan illeszthető bele a célról kialakított képedbe.
  • Kapcsolj ehhez a képhez egy érzést is; legyen ez öröm, vagy biztonság, a lényeg, hogy ez mindenképpen egy pozitív érzés legyen. Ha mindezt el tudod érni, akkor a célon való munkád sikeres volt.
  • Képzeld el többször ezt a célt a hét során, ugyanolyan módon. A cél képe, vizualizációja vezet a pozitív belső állapothoz.
  • Idővel rohamosan fejlődni kezdesz a mindennapi életben való cél-kép vizualizációban, és érezni fogod a pozitív belső állapotot is.
  • Minden kitűzött céloddal hasonlóképpen járj el.

1.5 Mikor használd a célállítási technikát?

  • Annak érdekében, hogy tisztában legyél céljaid elveivel, használd havonta több alkalommal a célállítási technikát.
  • Egy versenyre való felkészülés során olyan célt vizualizálj, ami a következő lövésre vonatkozik.
  • Használd a technikát akkor is, ha úgy érzed, teljesítménymotivációd erőteljesen csökken.
  • Ha belső ürességet érzel, vagy felmerül benned a kérdés, hogy mi köze van ennek az eredményességhez az élsportban, használd a célállítást.

1.6 Mit kell figyelembe venni?

  • A céloknak ellenőrizhetőnek kell lenniük.
  • A célok kihívást jelentenek, de reálisnak, vagyis kellő erőfeszítéssel elérhetőeknek kell lenniük.
  • A célok menetközben változhatnak, rendszeresen ellenőrizd a céljaidat aktualitásuk szempontjából.
  • A célod elérésében Neked legyen a legnagyobb szereped. Minél kisebb a befolyásod, annál nehezebb másoktól függetlenül elérned a célod.
  • Úgy fogalmazd meg a céljaidat, hogy a Te számodra (és mások számára is) mérhetőek legyenek.
  • Mindig pozitívan fogalmazd meg a célodat; tekints magadra úgy, mint „amivel” el akarod érni a célod és nem „ami által”, ne azt fogalmazd meg amit nem akarsz, hanem azt amit szeretnél elérni (Pl: rossz cél az, hogy „ne legyek ideges”, de jó cél az, hogy „nyugodt maradjak”).

 

1.7 Milyen eredményeket tapasztalsz?

  • Egy pozitív belső állapothoz egy cél-kép fog kapcsolódni.
  • A motivációs szinted hónapokon keresztül állandó marad.
  • Edzésen tudod, hogy miben van segítségedre az adott edzés, mit szeretnél elérni általa.
  • Krízis esetén is hiszel magadban és a céljaidban.
  • Bizonyos időközönként ellenőrzöd, hogy nagyjából hogy állsz a céljaid elérésével.
  • A célt, amit verseny előtt vizualizáltál, részben vagy egészében eléred.

 

2.Relaxáció, aktiváció, stressz

 

2.1 Milyen célokat szolgál a relaxációs és aktivációs tréning?
Minden sportteljesítmény eléréséhez szükség van egy bizonyos (optimális) aktivitási szintre.

 

Az optimális aktivációs szint elérésének két módja van. Egyrészt ide tartozik a feszültség kezelése, csökkentése versenyhelyzetben, vagy téthelyzetben, amikor a sportoló túl izgatott vagy ideges. Ha túl nagy az elvárás által okozott nyomás, félünk. Ez a félelem pedig gátolja az eredményességet. Éppen ezért a nyomást csökkenteni kell. Ebben lehetnek segítségünkre a különböző relaxációs technikák.

 

Másrészt időnként épphogy az izgalmi szint megemelésére van szükségünk, ha a sportoló túl nyugodt, és verseny előtt vagy alatt mozgósítani, aktivizálni kell magát.

 

Fontos, hogy legyen egy jó relaxációs technikánk, amit akár egy kemény edzés után, vagy más technikák alkalmazásához (vizualizáció stb.) is használni tudunk.

 

2.2 Hogyan működik a relaxációs és aktivációs tréning?

 

Relaxációs tréning:

 

Általában:
Ha elhatároztad, hogy szeretnél egy bizonyos relaxációs módszert használni, ennek elsajátításában egy sportpszichológus nagy segítségedre lehet. Ő tud segíteni az adott technikát személyre szabni, a te igényeidhez igazítani.

 

Némi saját gyakorlás után hasznos lehet a sportpszichológus megfelelő irányítása.

 

A) Progresszív izomrelaxáció (Jacobson)

 

Alapművelet: Legjobb, ha fekve, vagy ülve becsukott szemmel végezzük a gyakorlatot. Először 16 izomcsoportot kell a megadott sorrendben megfeszíteni majd ellazítani:

 

1. izomcsoport: Domináns kéz és alkar
2. izomcsoport: Domináns felkar
3. izomcsoport: Nem domináns kéz és alkar
4. izomcsoport: Nem domináns felkar
5. izomcsoport: Homlok

6. izomcsoport: Felső arcizmok és orr
7. izomcsoport: Alsó arcizmok és áll
8. izomcsoport: Nyak és hátsó nyak
9. izomcsoport: Mellkas, vállak és a hát felső része
10. izomcsoport: Hasizmok
11. izomcsoport: Domináns láb combja
12. izomcsoport: Domináns láb vádlija
13. izomcsoport: Domináns lábfej
14. izomcsoport: Nem domináns láb combja
15. izomcsoport: Nem domináns láb vádlija
16. izomcsoport: Nem domináns lábfej

 

A következő sorrend követendő minden egyes izomcsoport esetén egymás után:

  • Koncentrálás a megfelelő izomcsoportra
  • Használd az adott izomcsoportot (ne feszítsd meg túlságosan, és túl hosszú ideig, mert az izomgörcshöz vezethet, próbáld megtalálni a saját optimumodat)
  • Feszítsd meg nagyjából 5-7 másodpercig az adott izomcsoportot, és ez a feszülés élmény legyen tudatos (erős pozitív izomfeszülés).
  • A feszítés után az adott izomcsoportot lazítsd el – és ezzel egyidőben fújd ki a levegőt, éld meg az ellazulást tudatosan, és figyeld meg az ellazult izomzat érzését.

Az egyes izomcsoportok között minden esetben 15-30 másodperces szünetnek kell lennie, amely során az izmok relaxált, ellazult állapotban vannak, és nyugodtan, egyenletesen lélegzel (minden kilégzésnél ellazulsz).

 

 

B) Légzéstechnikák

 

Légzés relaxáció

 

A sportoló helyezkedjen kényelmes testhelyzetbe és viseljen kényelmes (nem túl szoros) ruházatot. Ezután lélegezzen nyugodtan és egyenletesen. Közben figyelje meg „belső szemével” a belégzés és kilégzés útját. A ki és belégzés egyenletes és nyugodt ritmusa magától jelentkezik majd:

  • Kezdj mély belégzéssel, ez az eredeti állapot adja a mély légzés (hasi légzés) kontrollját.
  • Folytasd úgy, hogy a belélegzett levegő beáramoljon a rekeszizom felső részébe.
  • Nyugodtan és mélyen fújd ki a levegőt, a kilégzésre jobban figyelj, mint a belégzésre.
  • Hagyd, hogy a kilégzés csak úgy megtörténjen; a relaxáció segítségével egyre több levegő tud áramlani, mert nem vész el az izomfeszülés miatt, mindemellett a kilégzéssel a kellemetlen feszültségek is távoznak a testből.
  • Az újabb belégzés minden esetben kis szünettel a kilégzés után egyre önállóbban, automatikusabban következik.

Ezt a relaxációs légzési technikát minden esetben nyugodt környezetben végezzük. Ha túl nehéz a sportoló számára odafigyelni, egy megnyugtató zene segítségével végezheti a gyakorlatot úgy, hogy közben számolja a légzéseit (Pl: hétszer 10 légzés) (Ld függelék 7.2 – Légzés munkalap).

 

C) Nyugodt kép (relaxált kép)

A „nyugodt kép” vizualizációs gyakorlat relaxációs technikaként működik. Ezen gyakorlat segítségével intenzíven és realisztikusan tudunk egy kulcsfontosságú helyzetet, vagy szituációt felidézni. Ahhoz, hogy egy ilyen képet előhívhassunk, minél több érzékszervünket be kell vonni a munkába. A kulcshelyzet felidézéséhez különösen fontos először az érzelmi emlékek (a helyzethez kapcsolódó érzelmek), és a kinesztetikus érzések (testérzések egy bizonyos helyzetben) érzékelésének rögzítése (klasszikus kondicionálás). Ez a módszer egy emlékezési folyamatot feltételez, amelyet az érzelmi és kinesztetikus (testi) érzékelésen keresztül tudunk meghatározni. A kép előhívásával az izmokban lévő receptorok is reagálnak (ideomotoros reakció), így hívva elő a nyugodt képre való fiziológiai reakciót (ellazulást). A nyugodt képet a memóriánk valóságszerűen képes rekonstruálni.


Ha a sportoló birtokában van ennek a képességnek, az nagy előrelépésnek számít. Ezután kitűzhet magának egy célt, és amennyiben a nyugtalanság jeleit észleli magán, bármikor képes bekapcsolni saját „nyugodt képét”. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az íjász, lövés előtt észleli magán, hogy ideges, ezért előhívja (bekapcsolja) saját nyugodt képét. A kulcsfontosságú helyzet felidézésével előjönnek az adott helyzet érzelmei, emlékei, és a klasszikus kondicionálás segítségével a teste is reagál, ezáltal pár pillanat alatt eléri saját optimális zónáját.

 

A nyugodt kép sajátosságai
1. könnyű megtanulni
2. jól-lét érzésének megélése és relaxáció
3. vizualizáció a saját szemszögből
4. összes érzékszerv bevonása
5. fokozatos haladás
6. bármikor azonnal előhívható

 

A vizuális érzékelés tréningje
Ezen technika alkalmazásához a sportolónak meg kell tanulnia a környezetére, bizonyos tárgyakra fókuszálni, egyes részleteket megfigyelni úgy, hogy azokat csukott szemmel is teljesen pontosan felidézhesse. Ezek a képek az elmében sokkal „élesebbek”, mint mások. Következő lépésként relaxált állapotban elő kell hívni a következő képeket: egy nap a strandon, egy nap a hegyekben, egy napfelkelte vagy naplemente. Ezek a képek segítik a relaxációt és erőt adnak. A vizuális érzékelés tréning során a sportolónak ezeket a képeket olyan intenzíven kell előhívni amennyire csak lehet. A kép előhívásakor lehet valóban a strandon, vagy a hegyekben, vagy akár otthon, képesnek kell lennie előhívnia a nyugodt képet. Mindez nem befolyásolja a teljesítményt, de felerősíti a pozitív emlékeket, és ezáltal megtöri a feszült állapotot.
Gyakorlatok a vizuális érzékelés tréningjéhez: naplemente, napfelkelte, égen úszó felhők, egy barát arca, szép épület, sportszer, híres sportoló.


Az auditív érzékelés tréningje
Meg kell tanulni tudatosan odafigyelni az akusztikus ingerekre, mint például a hullámok hangjára, a madarak csicsergésére, az esőre a bádogtetőn, a szélre a fák között, a templomi harangokra, a tömeg zajára, a kedvenc dallamra, a tipikus sport zajokra stb. Gyakorlatilag edzeni kell a fülünket arra, hogy képes legyen felidézni ezeket a hangokat. A zenét képesek vagyunk anélkül élvezni, hogy valójában érzékelnénk, milyen hangokból, összetevőkből áll.

 

A tapintási érzékelés tréningje
Bizonyos felületek és azok állapota a tapintás segítségével tudatosan érzékelhető. Figyeld meg milyen érzés mezítláb menni a mezőn, milyen érzés a homok a bőrön, egy forró fürdő, egy hideg zuhany, egy határozott kézfogás stb. Miután ezeket megfigyelted próbáld mindezt csukott szemmel felidézni.


Az olfaktórikus érzékelés tréningje (szaglás)
A tenger vagy az erdő illatát érezve tudatosan is észleljük a levegőt. Próbáljuk érzékelni a nyugodt kép levegőjét (illatait). Kérdezzük meg magunktól, melyik illat relaxáló és melyik aktiváló. Csukott szemmel még többet érzékelhetünk.


Az ízlelés tréningje
Bizonyos ételek inkább nyugtatóak, míg mások inkább frissek. Próbáljuk ezt tudatosan is megfigyelni a mindennapjainkban.


A kinesztetikus (testi) érzékelés tréningje
Kulcsfontosságú, hogy a sportoló mit érez relaxáció közben. Meg kell tanulnia pontosan megkülönböztetni, mely izmai lazulnak jobban, mint mások. Általában csak az érzésre emlékszik egy adott kellemes vagy sikeres akció után, az a célja, hogy ezt az érzést újra elérje. Minél gyorsabban elő tudja hívni az érzést, annál gyorsabban érheti el a vágyott fizikai állapotot is. A kinesztetikus érzékelés nagyon lényeges, és a mozgástanulás szempontjából is fontos.

 

Az egyes érzékelések kölcsönösen segítik egymást a vágyott állapot, úgynevezett „jó érzés” elérése érdekében. Mindemellett az érzelmi emlékezet nem kevésbé fontos.

 

Tréning menete
A választott nyugodt képet először írásban minél részletesebben rögzítsük, és naponta egyszer vagy kétszer három-öt percig gyakoroljuk először olvasva a szöveget, majd egyre ritkábban belepillantva. Eközben a kép megjelenik, és fejlődik. Később az olvasást a vizualizáció követi. Amikor a folyamat automatizálódik és stabilizálódik, már bármikor előhívható, még zavaró körülmények között is. Csak amikor már elértük ezt a szintet, akkor lehet versenyen is alkalmazni a technikát. Ilyenkor 10-20 másodpercig maradjunk a képben, ez már elegendő a hatás eléréséhez. Ezután nehéz körülmények között is gyakorolhatjuk, fejlesztve ezáltal a technikánkat.

 

D) Ön-hipnózis

A hipnózis egy speciális tudatállapot, leginkább az alvás előtti pillanatokhoz hasonlítható, amikor még ébren vagyunk, de már álmodunk. Ebben az állapotban rendkívül nyitottak vagyunk az öninstrukciókra. A relaxáció ugyanolyan könnyen előidézhető, mint az erőkifejtés és a cselekvés. Az ön-hipnózis módszere hasonlít az autogén tréninghez, a pszicho-higiénés tréninghez és a meditációhoz.
Az ön-hipnózis menete: Helyezkedj el kényelmesen ülő vagy fekvő helyzetben. Képzeld el, hogy minden kilégzéssel egyre nyugodtabb és egyre lazább vagy, egyre mélyebben belesüllyedsz egy kellemes hipnotikus állapotba. Képzelj el egy liftet: Minél lejjebb mész, annál jobban működik a hipnózis. Amikor úgy érzed, már teljesen ellazultál (nagyjából 5-10 perc után) mond el a saját instrukciódat Pl. „Nyugodt vagyok és ellazultam.” vagy „Nyomás alatt is nyugodt maradok.”

 

Aktivációs tréning

Ezek a gyakorlatok bárhol, bármilyen testhelyzetben végezhetőek.

  • Végezz gyors, határozott mozdulatokat.
  • Feszítsd meg az izmaidat könnyű gyakorlatok segítségével, aztán nagyon tudatosan lazítsd el.
  • Lélegezz gyorsan mélyeket.
  • Teremts aktivizáló környezetet (Pl. jó zene walkman vagy discman segítségével).
  • Serkentsd magad belső beszéddel, használj megerősítő vagy tanácsadó formulákat Pl. „Most igazán megmutatom, mire vagyok képes” vagy „Csak így tovább” stb.

Fontos, hogy ezek a formulák, mondatok a versenyző saját megfogalmazásai legyenek, így fog tudni közvetlen fizikailag reagálni.

 

Aktivációs légzés

Az aktuális, sporttal kapcsolatos testhelyzetben (lövésnél) lélegezz mélyen és gyorsan, figyelj oda, hogy a légzésed ritmusa gyors maradjon. A figyelmed csak a belégzésre irányuljon, a kilégzés automatikus.

 

A belégzés közben egy célt is elképzelhetünk (Pl. energia, siker, önbizalom…), vagy egy konkrét dologra is intenzíven irányíthatjuk a figyelmünket (Pl. pálya, céltábla…).

 

2.3 Mikor használjuk a relaxációs technikát?
Akkor használd a relaxációs technikákat, amikor túl nagy a feszültség, a stressz. Ez a következő helyzetekben nyilvánulhat meg; ingerült reakciók a bíró az edző, a csapat, vagy a versenytársak felé, ideges járkálás, pulzusemelkedés, izzadás, nedves tenyér, ijesztő gondolatok Pl. „talán nem lövök mellé” „mi van ha csalódást okozok másoknak?” Az ilyen helyzetek elkerülésére használd a relaxációt versenyen a bemelegítés előtt vagy verseny után a gyorsabb regeneráció érdekében.

 

2.4 Mikor használjuk az aktivációs technikát?
Használd az aktivációs technikát, ha úgy érzed, nem vagy a megfelelő izgalmi állapotban a verseny vagy edzés előtt. Annak ellenére, hogy tudod, a lehető legjobb teljesítményt kell nyújtanod, mégis úgy érzed, nem vagy képes rá. Úgy érzed lassú vagy és gyenge, képtelen vagy bemelegíteni, és egyáltalán nem is akarsz lőni. Meccs közben nem küzdesz, és hamar feladod. Hagyod történni, ami történik anélkül, hogy befolyásolnád. Ezekben az esetekben kell használni az aktivációs technikát. Legjobb bemelegítés előtt vagy a szünetben végezni.

 

2.5 Mit kell figyelembe venni?
A relaxációs gyakorlat végzéséhez helyezkedj el kényelmesen, és lehetőleg akkor végezd, amikor gyakorlat közben nem zavarhat semmi és senki. Erőfeszítéssel „ellazulni akarással” épp az ellenkezőjét éred el. Egyszerűen csak engedd az ellazulást. A feszültség elmúlik, a lazulás jön magától. Gyakorlat közben tartsd csukva a szemed, hogy a figyelmedet teljesen befelé tudd irányítani. A relaxáció nem azt jelenti, hogy „elérni valamit” inkább csak „hagyni történni”.


Olyan hogy stressz igazából nem létezik, a stressz a saját helyzetértelmezésünkből alakul ki. A stressz már az elején könnyen kikapcsolható, ha úgy tekintesz egy versenyre, mint kihívásra, vagy egy jó lehetőségre a fejlődésedhez, esetleg mint edzésre és szórakozásra.

 

2.6 Milyen eredményeket tapasztalsz?

Érzékeled a kellő aktivációs szintet, a kellő erőt magadban, megfelelően tudsz koncentrálni, és vidáman, kissé türelmetlenül tekintesz a kihívásra.

 

Relaxáció után az izmaid ellazulnak és az egész tested megnyugszik. Nincsenek kételyeid, fejed nyugodt és tiszta.

 

A relaxáció segítségével a verseny előtti idegességed eltűnik, és nyugodt tudsz maradni.

 

3.Érzékelés és fókusz

 

3.1 Milyen célokat szolgál az érzékelés és figyelem fókuszálási tréning? Érzékelés:

 

A következőkre kell az íjászatban figyelned:

  • Információ a külső környezetből (fény, szél, lejtők dőlésszöge, fények…)
  • Információ a belső megfigyelésből (saját mozgások, fájdalomészlelés, fizikai állapot, mentális állapot)

A sikeres érzékeléshez tudnod kell kiválasztani és értelmezni a fontos információt, valamint megfelelően kell rá reagálnod.

 

A már ismert állapotból:

  • mely érzékelésre kell fókuszálni és
  • az érzékeléseim közül melyek befolyásolhatók (Pl. a külvilág dolgai, a saját hozzáállásod, az elvárásaid, az érzelmeid)

Ebben segít az érzékelés tréning.

 

Fókusz:

 

A fókusz arra szolgál, hogy figyelmedet a megfelelő érzékelésre irányítsa. Minden más csak zavarja, vagy eltereli a figyelmed. Mindezt a saját érzékeid (látás, hallás, mozgásérzékelés) és gondolataid segítségével tudod elérni, úgy hogy mindezeket arra az egy dologra irányítod, ami az adott pillanatban fontos számodra. Abban, hogy ezt megtanuld segítségedre van a figyelem fókuszálási technika.

 

3.2 Hogyan működik az érzékelést és figyelemfókuszálást irányító tréning?
Az érzékelés és figyelemfókuszálási tréningnek is különböző formái vannak. Vagy kifelé (környezeti történések) vagy befelé (saját gondolatok, saját jelenlét, saját testérzések) irányítjuk a figyelmi fókuszt, és ezeken belül is vagy szűkítjük, vagy tágítjuk az érzékelést.

 

1. Gyakorlat a külső - tágító fókuszra:

  • Fényképes memória gyakorlat (matematikai sorok, képek, környezet): irányítsd a figyelmed néhány másodpercig egy képre úgy, hogy az egész képet megfigyeled anélkül, hogy a kép egyes részleteire figyelnél. Ezután csukd be a szemed, és próbáld felidézni a képet. Ezután egy pillanatra megint nyisd ki a szemed, mintha fényképeznél. Ezután hasonlítsd össze mekkora a hasonlóság a valóság és a Te mentális képed között.

A cél, hogy versenyen komplex helyzeteket is át tudj látni, úgy hogy csak egy részét látod az egésznek.

 

2. Gyakorlat külső – szűkítő koncentrációra:

• Egy dologra koncentrálj (Pl. pont, folt)

• Koncentrálj a zajokra/zenére (csukott szemmel)

• Egy tárgyra koncentrálj

 

3. Gyakorlat a belső – tágító fókuszra:

• Egyensúlygyakorlatok csukott szemmel

• Feszítés és lazítás és/vagy az egész test feszültségi állapotának felmérése

 

4. Gyakorlat a belső – szűkítő koncentrációra:

• Koncentrálj a légzésre

• Tapintás: Pl. érezd az ujjaidat a húron, a nyomáspontokat a markolaton, a kapcsolati pontokat

 

5. Gyakorlat a figyelem átkapcsolására:

• Próbálj meg egyszerre több labdával, vagy más tárgyakkal bűvészkedni (ruhák, ütők stb.)

• Stratégiai játékok (sakk, memóriajáték stb.)

• Egyszerre nézd a tévét, vagy hallgass zenét és közben olvass egy szöveget, majd egymás után váltogasd a fókuszt

 

3.3 Mikor végezd az érzékelés és figyelem fókuszálást irányító tréninget?
Ahogy már korábban említettük az érzékelés és figyelem fókuszálási tréning csak akkor lehet hatásos, ha:

  1. tervhez igazodik
  2. rendszeresen és
  3. intenzíven végezzük.

Tervhez igazodás alatt azt értjük, hogy kell, hogy legyen egy terved, ami alapján pontosan tudod, hogy mikor, milyen helyzetekben szeretnéd alkalmazni a módszert. Mindig egyszerű feladattal kezdj, és fokozatosan haladj a nehezebb felé egészen addig, amíg már versenyen is biztonsággal használni tudod a figyelemfókuszálás technikáját.

 

Rendszeres alatt azt értjük, hogy akkor van igazán értelme használni ezt a módszert, ha naponta vagy legalább kétnaponta végzed. Érdemes inkább rövidebben (15 perc), de naponta csinálni. Ha tudod, hogy mely koncentrációs képességedet szeretnéd javítani, máris motiváltabb vagy a napi gyakorlásra.

 

Intenzív alatt pedig azt értjük, hogy gyakorláskor teljesen a feladatra tudsz koncentrálni, biztosítod magadnak a nyugodt környezetet, és a szükséges időt (hogy kellően ellazulhass, és ne kelljen időnyomás alatt végezned a gyakorlatot).
Az érzékelés és figyelemfókuszálás képességét akármeddig fejleszthetjük, csakúgy, mint az erőt, energiát, állóképességet stb., de gyakorlás nélkül ugyanolyan könnyen el is veszíthetjük.

 

3.4 Mit kell figyelembe venni?

 

A figyelemkontrollnak semmi köze nincs a feszültséghez vagy az alkalmazkodáshoz. Amikor azt halljuk, hogy „oda kell figyelnem” vagy „most figyelj oda” általában azt jelenti, „szedd össze magad” vagy „szorítsd össze a fogad”.

 

Abban az esetben tudunk megfelelően figyelni, ha kellően éberek vagyunk mind az érzékszerveinkkel, mind a gondolatainkkal, és fizikailag is, emellett a megfelelő feszültségi állapotban kell lennünk (nem túlfeszülten), és mindemellett a kellő erővel is rendelkezünk kell.

 

Amennyiben eleinte nehézségeid vannak az érzékelés és figyelemkontroll tréning gyakorlatai során, ne keseredj el, az biztosan nem segít, ha erőltetjük a koncentrációt („erre a feladatra kell figyelnem” „nem lehetek zavart”). Elégedj meg az egyszerű rövidebb feladatokkal, és fokozatosan növeld a gyakorlási időt.

 

Teremts magadnak eleinte nyugodt környezetet (semmi zavaró körülmény, zajok, mobiltelefon, emberek), ha már így sikerül a feladat, lehetsz egyre bátrabb és lépésről lépésre nehezítheted a körülményeket, mivel a cél, hogy téthelyzetben, nyomás alatt, versenyen is alkalmazni tudd a technikát.

 

Ahhoz, hogy a feladatok végzése rendszeres legyen, hasznos lehet, ha minden nap ugyanabban az időpontban végzed őket, vagy mindig ugyanazzal az eseménnyel kötöd össze (zuhanyozás után vagy fogmosás előtt stb.)

 

3.5 Milyen eredményeket tapasztalsz?

 

Sok módja van, hogy leteszteld, mennyire fejlődik az érzékelésed és a koncentrációd:

  • számítógépes figyelemvizsgáló tesztek
  • papír-ceruza figyelemvizsgáló tesztek
  • az íjászatban:

- az akciók sikere: ha sikeresen teljesítesz, és megfelelően hajtod végre az akciókat anélkül, hogy a körülmények zavarnának (akár külső ingerek, akár belső gondolatok, érzések)
- ha tudatosan cselekedsz, úgy ahogy azt a céljaid érdekében eltervezted
- ha az egyes lövési hibák nem „üldöznek”, nem zavarják a további lövéseket

 

4. Belső beszéd és ön-instrukció

 

4.1Milyen célokat szolgál a belső beszéd és az ön-instrukció?

 

A belső beszéd teljesen automatikus, gyakran nem is vagyunk tudatában.

 

A belső beszéd írja le a saját szubjektív valóságunkat, a belső és külső világot kapcsolja össze a nyelv segítségével.

 

A belső beszéd befolyásolja a teljesítményt, a motivációt és az önértékelést.

 

Amennyiben megfigyeljük és meg is értjük a belső beszédünket, képesek lehetünk szándékos ön-instrukciók adására is, amiket „megerősítésként” ismerünk.


A szándékos ön-instrukciókkal irányíthatjuk a teljesítményünket, motiválhatjuk önmagunkat, és növelhetjük az önértékelést, ön-megerősítést.


Ennek értelmében fontos, hogy növeljük a tudatosságot a következő területeken:

  • A megfelelő pillanat kiválasztása a belső beszédre
  • A megfelelő gondolatok ellenőrzése
  • A pozitív szándék megfogalmazása és alkalmazása
  • Pozitív mentális képek használata a pozitív ön-irányítás céljából
  • A jó érzések felidézése, a nem megfelelőek megváltoztatása, felülírása
  • Hallgatni önmagunkra és saját cselekedetek irányítása
  • Önmagunkba vetett bizalom
  • A nem megfelelő, automatikus gondolatok észlelése és felülírása

4.2 Hogyan működik a belső beszéd és az ön-instrukció?

 

A belső beszéd, ahogy már korábban említettük automatikusan jelenik meg, és ugyanígy el is tűnik, akkor, ha egy versenyen teljesen részesei vagyunk a történésnek, és csak a lövésre koncentrálunk. Ilyenkor beszélünk „áramlat” (flow) élményről.

 

Az ön-instrukció a belső beszédből fejleszthető ki:

 

Tudatosítsd és figyeld meg saját belső beszédedet versenyen és edzésen:

  • Hogyan beszélek magammal?
  • Mi jár a fejemben?
  • Miről szól a belső beszédem?
    • Melyik belső beszéd motivál, és melyik bátortalanít el?
    • Melyik belső beszéd segít/akadályoz a versenyen?
    • Melyik belső beszéd erősíti/csökkenti a magabiztosságomat?

Formáld át ezeket ön-instrukcióvá:

 

Ezekből a felismerésekből készíts magadnak ön-instrukciókat, amelyek

  • motiválnak téged!
  • cselekvési biztonságot adnak!
  • magabiztosságot nyújtanak!

Az ön-instrukciókat úgy válaszd ki, hogy közvetlenül a teljesítményre irányuljanak, ehhez kérd sportpszichológusod segítségét is.

 

Gyakorold ezeket az ön-instrukciókat:

  • Helyezkedj el kényelmesen, és lazulj el.
  • Képzelj el egy megfelelő helyzetet, és az ön-instrukciók segítségével hozd magad optimális állapotba.
  • Érd el a kívánt viselkedést, és próbáld olyan élethűen látni a szituációt, amennyire csak lehet.

 

Cél:
Fejben megváltoztatni a túl nagy nyomást jelentő helyzeteket (Pl. „Két olasszal lövök egy csoportban, akik szövetkezhetnek ellenem.” „Esőben rosszul lövök.”) egy új nézőpont hozzáadásával (Pl. „A két olasz úgyis egymással lesz elfoglalva.” „Mindenkinek esik az eső.”
– szerk.)

 

Eredmény:
Ha megváltoztatom egy helyzet értékelését a helyzet érzékelése is megváltozik.

 

Feltétel:
A változás a személyen belül történik egy hozzáértő segítségével. Egy példa:

 

Felismerni a mentális csapdát.
Nem számít, mit teszek, az edző sosem elégedett.

 

Ez a kapcsolódásokat feltételező gondolkodás gátolja a teljesítményt.

 

Ha így gondolkozol, frusztrált vagy, edzésen agresszíven reagálsz a kritikákra, nem fogadod el azokat, és a motivációd elvész.

 

Fogalmazd meg a kívánt teljesítményt.
Eddzél vidáman; legyél nyitott a fejlődést serkentő ingerekre

 

A hasznos gondolatok vezetnek a kívánt eredményre (használj minél több ilyet)

 

Várd az edzést (tudd, hogy még nincs meg a megfelelő rutinod)

 

Válaszd a számodra legmegfelelőbb kognitív stratégiát

 

Tanuld
Esténként az elvet

 

Alkalmazni, változtatni, stabilizálni

 

Edzésen

 

Versenyen

 

4.3 Mikor használd az ön-instrukciós technikát?

  • Az ön-instrukciós technikák nagyon hasznosak lehetnek például akkor, amikor hosszantartó, makacs hibák rontják a teljesítményt.
  • Ezek az instrukciók legyenek mindig rövidek és tömörek, a teljesítményt csak érintőlegesen összefoglalóak. Egy egyszerű példa: „Gyerünk! Folytasd!” Ezeket egy rontott lövés után alkalmazd, ami normális esetben elbizonytalanít, és az jut eszedbe már megint egy rossz lövés. A „Gyerünk, folytasd!” ön-instrukció azt jelenti számodra, hogy most folytatnod és koncentrálnod kell, a lövésed nyugodt, és képes vagy a következő lövésre figyelni, és még mindig nyitott a helyzet.
  • Ily módon használva az ön-instrukciót elérheted, hogy újra visszakerülj a versenybe.
  • Minél inkább részese vagy a versenynek, annál kevésbé kell használnod az ön- instrukciót.

4.4 Mit kell figyelembe venni?
Mennyi ön-instrukcióval kell a rendelkezned?

 

Az ön-instrukciók „nem ismerik a múlt időt és a feltételes módot.

 

Éppen ezért sose mond, hogy „nem kellett volna…” inkább azt mond magadnak, „meg fogom csinálni” „meg fogom nekik mutatni”.

 

Az ön-instrukciók változtathatók, ha úgy érzed, minden rendben van, vagy akkor is, ha úgy érzed, saját instrukcióid nem passzolnak igazán a teljesítményedhez, nyugodtan változtass rajtuk, úgy hogy pontosan hozzád passzoljanak, ezáltal lesznek hatékonyabbak. Olyan nyelvezetet használj, amit a tested megért.

 

4.5 Milyen hatásokat tapasztalsz?

  • A nehézségek ellenére könnyebben tudsz a versenyszituációban maradni.
  • A hibák ellenére is motivált tudsz maradni.
  • Amikor mások nem is lőnek túl jól, Te könnyen tudod hozni a formád.

 

5 Motivációs tréning

 

5.1 Milyen célokat szolgál a motivációs tréning?

A motiváció az az energia, ami rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy teljesíteni tudjunk egy edzést, hogy elérjük a céljainkat, és versenyen jól teljesítsünk.

 

A motiváció nagyon sok tényezőtől függ, de hosszútávon mindig Te magad vagy a felelős saját motivációdért. Ezt senki nem tudja elvenni Tőled.

 

A motivációs tréningnek ennek alapján a következő feladatai vannak:

  • Felismerni, hogy melyek a motivációs faktorok, és mi befolyásolja a motivációt.
  • Kideríteni, hogy mely tényezőket tudod befolyásolni, és melyeket nem.
  • Kifejleszteni stratégiát a nehéz helyzetekre, hogy motivált maradj.

 

5.2 Hogyan működik a motivációs tréning?

A célok nagyon fontosak a motiváció szempontjából; a célok felelősek mind a hosszú távú, mind a rövidtávú motivációs készenlétért. (Éppen ezért ld. a célállítási tréning fejezetet)


Először derítsd ki, azok közül a dolgok közül, amiket teszel, mi minden tud elkedvetleníteni Téged: Mit teszel edzésen/versenyen azért, hogy elbátortalanítsd, frusztráld saját magad?

 

Úgy gondoljuk, nagyon jól ismered a saját „negatív stratégiáidat”. Ahhoz, hogy ezeket tisztázd, segítségedre lehetnek a megfelelő alternatívák.

  • Hozzád kapcsolódóan: Mely jellemzőid tudnád arra használni, hogy frusztráld saját magad?
  • A pillanatnyi állapotodhoz kapcsolódóan: Hogyan kell érezned magad ahhoz, hogy ne érj el semmit, és egyre mélyebbre süllyedj?
  • Ehhez az edzéshez kitűzött céljaidhoz kapcsolódóan: Mely céljaid akadályozzák a motivációdat? Mindig motiváltnak kell lenned?
  • A hosszú távú céljaidhoz kapcsolódóan: Hogyan zavarhatnak a hosszú távú célok?
  • A környezeti tényezőkhöz (idő, edzéstársak, edző) kapcsolódóan: A környezet és mások hogyan tudják negatívan befolyásolni a motivációdat?

Mit teszel (tehetnél) annak érdekében, hogy motiváld magad edzésen/versenyen?

  • Hozzád kapcsolódóan: Mely jellemzőid tudnád arra használni, hogy motiváld saját magad?
  • A pillanatnyi állapotodhoz kapcsolódóan: Hogyan kell érezned magad ahhoz, hogy pozitív legyen a motivációd?
  • Ehhez az edzéshez kitűzött céljaidhoz kapcsolódóan: Mely céljaid segítik a motivációdat?
  • A hosszú távú céljaidhoz kapcsolódóan: Hogyan segíthetnek a hosszú távú célok?
  • A környezeti tényezőkhöz (idő, edzéstársak, edző) kapcsolódóan: A környezet és mások hogyan tudják pozitívan befolyásolni a motivációdat?

 

Mely jellemzők eredményezik a teljesítményed?

 

Mik a teljesítményed okai?
Ahogy azt a kutatások kimutatták a sikeres sportolók a sikert saját képességeiknek és erőfeszítéseiknek tulajdonítják.

 

Sikerben is képesek a reális önkritikára. Pontosan látják, mely tényezők fejleszthetők még tovább.

 

Rossz teljesítmény esetén is keresik a probléma okát, anélkül, hogy saját képességeiket kétségbe vonnák. Ez könnyen segít a javuláson.

 

A kudarctól félő sportolók kétségbe vonják saját képességeiket. Nem képesek a megfelelő
célokat kitűzni, túl sokat követelnek önmaguktól, vagy alulértékelik saját magukat.

 

A fent említettek okainak listája:

 

Keress magadnak egy olyan (még most is fontos) helyzetet, amiben nagyon jól lőttél:

1. Írd le pontosan a szituációt.
2. Írd le pontosan mi az, amit jól csináltál.
3. Nevezd meg az okokat, amiért ilyen jól ment.
4. Gondold át, mely célokat követted abban a helyzetben.

 

Keress magadnak egy olyan (még most is fontos) helyzetet, amiben nagyon rosszul lőttél:

1. Ismét írd le pontosan a szituációt.
2. Ismét írd le pontosan mi az, amit jól csináltál.
3. Nevezd meg az okokat, amiért az olyan jól ment.
4. Gondold át, mely célokat követted abban a helyzetben.

 

Harmadik lépésként figyeld meg, miben különbözik a két helyzetértékelésed.

 

Milyen következtetéseket tudsz ebből levonni a motivációdra?

 

Az eredményeidet vitasd meg a sportpszichológusoddal és/vagy edződdel.

 

5.3 Mikor használd a motivációs tréninget?

  • Ha hosszantartó motivációs gondjaid vannak
  • Ha bizonyos dolgokat nem szeretsz gyakorolni
  • Ha egymást követik a hibáid, és egyértelműen romlik a formád

 

5.4 Mikor tapasztalod a sikert?

  • Amikor már nem megerőltető számodra edzésen vagy versenyen jól érezni magad.
  • Amikor azért csinálsz dolgokat, mert élvezed, és nem azért, mert muszáj.
  • Amikor optimistán mész edzésre és versenyre.
  • Amikor egyre többet beszélsz másokkal, jó ötleteid vannak, és példa vagy a körülötted lévők számára.
  • Amikor kevés elbátortalanító tényezőt észlelsz.

 

6. Vizualizáció

 

6.1 Milyen célokat szolgál a vizualizációs tréning?
A vizualizáció segítségével képességeink aktivizálhatóak, és tehetségünk is továbbfejleszthető.

 

6.2 Hogyan működik a vizualizáció?
A vizualizáció egy technika, amit pszichológiai folyamatként érthetünk meg. A vizualizációval pozitív mentális képeket hívunk elő, amit rendszeres gyakorlással érhetünk el. A mentális képeket alakítjuk át fizikai teljesítménnyé.

 

A vizualizáció egy tanulható képesség, amit rendszeres gyakorlással fejleszthetünk.

 

Vizualizáció belső nézőpontból: egy adott mozgássor mentális lejátszása (lövési mozdulatok/mozgássor), a lényeges elemek verbális megfogalmazásának segítségével (amit a mozgás végrehajtásakor érzel és tapasztalsz).

 

Megfigyelés és belső önmegfigyelés: Tudatossá tenni a mozdulatsort (lövési mozdulatok/mozgássor), akár video elemzéssel (másokat és magunkat megfigyelve), vagy az edzői visszajelzés segítségével, keress ideális mintákat magadnak.

 

6.3 Mire használd a vizualizációt?

  • Egy adott mozgássor fejlesztésére, stabilizálására.
  • Nehéz versenyhelyzetekben, a végjátékban
  • A pozitív „versenyállapot” megerősítésére
  • A pozitív érzelmi állapotok stabilizálására és emellett az izgalmi és félelmi állapotok csökkentésére
  • Az ideális teljesítmény zóna optimalizálására
  • A vizualizáció örömet okoz, és rendszeres gyakorlást igényel
  • Csak akkor használd, ha a lövésciklus elemeinek mozgástechnikáját ismered, vagy stabil a mozgástechnikád.
  • Minden edzésen, egyfajta mentális „bemelegítésként”.

 

6.4 Mit kell figyelembe venni?

  • Tudd irányítani a technikád és a figyelmed.
  • Gyakorold nyugodt körülmények közt, amikor semmi nem zavarhat.
  • Relaxált állapotban gyakorold.
  • Használd minél több érzékszerved (hallás, látás, tapintás, szaglás…).
  • Vizualizálj minél több részletet.
  • Gyakorlat közben is többször ismételj.
  • A vizualizált mozgássornak összhangban kell lennie a valós mozgássorral.

 

A vizualizáció szerepe

  • Befolyással bír a testi funkciókra
  • Gyorsítja a tanulási folyamatot
  • Stabilizálja az önbizalmat
  • Segíti a testérzékelést
  • Összekapcsolja a gondolatokat és a mozgást

 

Hogyan vizualizáljunk?

  • Relaxálva, ellazultan
  • Koncentrálva, figyelmesen
  • A megfogalmazáshoz használd az egyes szám első személyt és a jelen időt.
  • Legyenek reálisak a célok és a vizualizáció tartalma, igazodjon a saját tudásodhoz
  • Használd minden érzékszerved
  • Válaszd ki a megfelelő tempót és ritmust
  • Gyakorolj rendszeresen
  • Élvezd

 

Kezdő gyakorlat

  • Figyeld a légzésed

 

Vizuális példák

  • Naplemente
  • Égen úszó felhők
  • Egy barát arca, egy épület…
  • Sportfelszerelés
  • Célkép
  • Vessző a sárga mezőben

 

Zajok

  • Eső a bádogtetőn
  • Szél a fák között
  • Templomharangok
  • A nézők/szurkolók morajlása
  • Kedvenc dallam
  • Tipikus hangjai az íjászatnak
  • Hangok a pályán
  • A vessző becsapódása a táblába
  • Az ideg oldáskor

 

Tapintás, testérzékelés

  • Nap süti a hátat
  • Meleg zuhany, hideg zuhany
  • Határozott kézfogás
  • Mezítláb a gyepen
  • Íj a kézben
  • Az ujjak érzése a húron
  • Az arc és az ideg érintkezése

 

Szaglás

  • Öltöző szaga, edzőterem szaga, sporteszközök szaga
  • Illatok, szagok lövés közben

 

Ízlelés

  • Friss gyümölcs
  • Hideg ital
  • Izzadtság sport közben (lövés melegben)

 

6.5 Vizualizálni a sportteljesítményt

  • „Fess” vagy „készíts” mentális képet a sport végzésének helyéről
  • Saját bejáratod a képbe
  • Kezd el az edzést
  • Mely tényezők különösen fontosak, min szeretnél javítani/változtatni?
  • Látod magad, ahogy tökéletesen kivitelezel egy lövést (a teljes mozgássort) a következők segítségével:
    • Koordináció, mozgásérzékelés, légzés, egyensúly, fej – törzs
    • Tudatosan érzékeled az apró részleteket is
    • Különösen azt figyeld meg, mi sikerül jól
  • Ne erőltetve próbálj emlékezni valamire, hagyd, hogy a kép magától alakuljon ki.

 

Alapgyakorlat

• Koncentráld figyelmedet a kezedre

• Válts át belső nézőpontra: Mit látsz, milyen érzés a rajtad lévő ruha, hogyan érzed az izmaidat…

• A mozgássor végrehajtása (lövés) belső nézőpontból

• Milyen érzés az optimális mozgás?

• Élvezd az optimális mozgást

 

Vizualizálj komplex helyzeteket
Segítségül beszélj az edződdel vagy sportpszichológusoddal, hogy megtanulj komplex helyzeteket is elemezni és ezekben is helyesen használd a vizualizációs technikát.

 

Újrajátszás
Menj végig az egész lövési mozgássoron magabiztosan, belső meggyőződéssel.
Amikor csak részleteket gyakorolsz, a vizualizációban is csak a részletekre koncentrálj
(Érintkezési pont az arcon, oldáskor a hátizmok tónusban maradnak…)

 

Újrajátszás
A sikeres teljesítményt játszd le újra.

A jól teljesített részfeladatokat is kontrolláld, vizualizáld, játszd újra. Pozitív képpel zárj!

 

6.6 Milyen eredményeket tapasztalsz?

  • Nő az önbizalom
  • A negatív gondolatok kikapcsolhatók
  • Nő a motiváció

 

7. Munkalapok a mentális edzés kézikönyvhöz

 

7.1 Célállítás – SMART

 

CÉLÁLLÍTÁS

 

1. SPECIFIKUS / KIHÍVÁST JELENTŐ

Célállításnál tedd fel magadnak a következő kérdést
Pontosan körülhatárolt a célom?
Csak akkor menj tovább, ha a válasz egyértelműen IGEN!

 

2. MÉRHETŐ

Célállításnál tedd fel magadnak a következő kérdést

Pontosan meg tudom állapítani, mikor érem el a célom?

Csak akkor menj tovább, ha a válasz egyértelműen IGEN!

 

3. ALAKÍTHATÓ

Célállításnál tedd fel magadnak a következő kérdést
Tudok változtatni a célomon?
Csak akkor menj tovább, ha a válasz egyértelműen IGEN!

 

4. REÁLIS

Célállításnál tedd fel magadnak a következő kérdést
A saját technikáimmal el tudom érni a célom?
Csak akkor menj tovább, ha a válasz egyértelműen IGEN!

 

5. IDŐHÖZ KÖTHETŐ

Célállításnál tedd fel magadnak a következő kérdést
Mennyi időn belül tudom elérni a célom?

Csak akkor menj tovább, ha egyértelműen meg tudod határozni az időkeretet!

 

Csak amikor minden kérdésre egyértelmű IGEN a válasz, akkor sikerült a célállításod.
Csak azok a célok a jól állított célok, amik elérése egyértelmű IGEN-nel vagy NEM-mel eldönthető.
Amikor pontosan ellenőrizhető a célelérés, akkor volt jó a célállítás.

 

7.2 Légzés

 

LÉGZÉS

 

Bevezetés
A lövő sportágakban általában fontos a légzés. Érdekes módon az íjászatban a mai napig mégis kevés igazi szabályt, vagy módszert ismerünk. Ez a fejezet bemutat néhány alapszabályt.

 

Légzés és cselekvés

 

Légzés és a cselekvés elkezdése
Megfigyelhetjük bárkinél, hogy egy bármilyen cselekvés végrehajtása általában belégzéssel kezdődik. Például: az íjász

  • beszívja a levegőt, majd a lővonalhoz megy;
  • beszívja a levegőt, majd a húzókezével a tegezben lévő vesszőért nyúl;
  • beszívja a levegőt, és a húzókezét az ideghez előre hozza;
  • beszívja a levegőt, majd felemeli az íjat.

 

Légzés és a pontos végrehajtás
Amikor valaki valamilyen pontos munkát végez, megfigyelhető, hogy benntartja a levegőt, majd a cselekvés végével kifújja azt. Például íjász esetében:

  • benntartja a levegőt, majd kilélegzi, amikor lábait a lövés vonalába helyezi;
  • benntartja a levegőt, majd kilélegzi, amikor a vesszőt az idegre és a kifutóra helyezi;
  • benntartja a levegőt, majd kilélegzi, amikor elhelyezi a húzókéz ujjait az idegen, a tartókezet a markolaton;
  • kis levegőt kifúj, miközben az ideg és a húzókéz eléri az arcát.

 

Megjegyzés: A fent említett pontok, nem minden íjásznál ugyanazok, időnként eltérő légzési mintákat is megfigyelhetünk. Éppen ezért ezek inkább szokások, mint szabályok.

 

A légző mozgás folytonosságának szabálya a vessző kilövése közben

 

A folytonosság fontossága lövés közben jól ismert. Ez teszi lehetővé az íjász számára az irányváltoztatást (célra orientálódást), amíg az vesszőt az íj irányítja. Annak érdekében, hogy ez a folytonosság a legmegfelelőbb legyen, ezt érvényesítenie kell az íjásznak minden mozdulatában kicsivel az oldás előtti pillanattól a vessző távozása utánig. Ha például az íjász visszatartja a lélegzetét célzás közben és amíg a vessző kattintó alatt átjön, annak ki kell tartania 1 másodperccel azt követően, hogy a vessző elhagyta az íjat. Ha pont a lövéssel egyszerre, vagy éppen azelőtt, hogy ujjaink elengednék az ideget kilélegeznénk, az megváltoztatná az egész folyamat folytonosságát, épp akkor, amikor az ideg elengedi a vesszőt, és ezért a lövés iránya is megváltozna.

 

A légzési folyamat szabálya
A ritmikus végrehajtás fontossága egyrészről már ismert; hasonlóan, ahogy már a vizualizációnál említettük. Elengedhetetlen vizualizálni, azt, amit valójában csinálni próbálunk, annak érdekében, hogy ebből a lehető legtöbbet a gyakorlatba is átvihessük. Ez visszavezet minket ahhoz, hogy vizualizálni ugyanannyi ideig kell, mint ameddig a lövés valóban tartana. Máskülönben kifejlődhet egy másfajta tempó a mentális gyakorlás számára, ami aztán megváltoztathatja a valós tempót is. Itt jelenik meg a légzési folyamat fontossága, mert ez teszi lehetővé az azonos tempó diktálását (fizikai és mentális gyakorlás estén is).

 

Alapul véve, hogy az íjász tevékenysége a lőállásban történik, egy időegységnek tekinthetjük a lőállásba való belépéstől az elhagyásig eltelt időt. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a két lövés közti időt beütemezzük. Ezzel az idővel foglalkozunk a legkevésbé, pedig a versengő magatartás szempontjából rendkívül fontos.

 

Két lövés közötti időben elemezzük az elvégzett lövést, pihenünk, koncentrációval, ön- instrukcióval és stressz kezeléssel felkészülünk a következő lövésre. Gyakran pont ez a két lövés között eltelt idő, amire kevésbé figyelünk a vizualizációban, és így a teljes mentális folyamatot megváltozik.

 

Két másik alapvető fontosságú adat

 

A légzés és a koncentráció

 

Koncentráltnak lenni azt jelenti, hogy teljesen megéljük a jelent, anélkül, hogy fejben elkalandoznánk, vagy képzelődnénk.

 

Azon egyszerű tény, hogy a légzésünkre figyelünk, lehetővé teszi, hogy jelenben maradjunk, és kizárjuk a külső zavaró tényezőket.

 

A légzés és a figyelem

Az íjásznak mindkettőre figyelnie kell:

  • széles-külső figyelem, figyelembe venni például a szél lehetséges hatásait;
  • széles-belső figyelem, a technikai kivitelezést összességében ellenőrizni;
  • szűk-külső figyelem, minél precízebben célozni.

A légzés a befelé irányuló, és inkább szűk figyelmet segíti.

 

Dolgozni a légzéssel
Amikor egy íjász először próbálja meghatározni a légzési ritmusát, gyakran nehézségekbe ütközik, amelyek a következők lehetnek:

  • megfigyelni a légzést anélkül, hogy az megváltozna;
  • a légzésre koncentrálni, miközben a helyes lövésre figyelünk.

Ilyenkor gyakran hangzik el a sportoló részéről, hogy „Jobb, ha hagyom a légzésem történni”. Ha magadon vagy a sportolódon ezt tapasztalod, ne hagyd magad lefegyverezni! Ha hagyjuk történni az ismeretlent, nem tudunk változtatni rajta, ami pedig a legrosszabb abban a sportágban, ahol éppen arra törekszünk, hogy mindig pontosan ugyanaz ismétlődjön meg.
Még akkor is, ha maga az eszme/hozzáállás a „Gyerünk csináljuk!” gyakran tetszetős és segítő, akkor is fontos mentálisan jelen lenni a cselekvésben , hogy pontosan felügyelni tudjuk, mi fog történni vagy mi történhet.

 

7.4 Mentális edzés munkalapok

 

SAJÁT KÉSZSÉGEK LISTÁJA

 

Gyakorlat, melynek segítségével összeállíthatod személyes készségeid listáját

  • Tudod, mely képességek fontosak különösen az íjászatban?
  • Ne feledd a fizikai, mentális és stratégiai tényezőket!
  • Írd ezeket a táblázat első oszlopába (példák már rendelkezésedre állnak, egészítsd ki, ha szükséges).
  • A második oszlopba értékeld 0-tól 10-ig az adott készség fontosságát saját sikerességed szempontjából.
  • A harmadik oszlopban ítéld meg 0-tól 10-ig saját magad ezen készség mentén.
  • Hasonlítsd össze mindegyik készség második és harmadik oszlopbeli értékeit.

 

 

Remélhetőleg nagyjából azonos értéken lesznek.

 

A készségek, amelyek értéke a harmadik oszlopban alacsonyabb, mint a másodikban, lesznek azok, amelyekre az edzés során a leginkább koncentrálnod kell.


A flow élmény akkor jelentkezik, amikor a kihívás és a személyes készségek szintje egyensúlyban van.

 

Ennek érdekében elemezd az eredményeidet a kihívás és a készségek egyensúlyának oldaláról.

 

A második oszlop értékeit tekintheted a kihívás szintjének, ami felé a készségek értékeinek közelítenie kell (ez az amit legelőször is beírtál).

 

A harmadik oszlop tartalmazza a készségeidet (ezeket időnkét, vagy akár minden verseny után újra beírhatod).

 

Hasonlítsd össze a két oszlop értékeit.

 

Mutasd meg az eredményeidet az edződnek.

Az íjászatban a hatékonyságot gyakorolni kell, mivel az összetett követelmények összetett készségeket igényelnek.


Csak a meghatározó íjász készségek egyenletes fejlődése (lövési technika, taktika, stb.) teszi lehetővé a magas szintű egyéni színvonal elérését.

 

Név:                                                  Dátum:

 

SAJÁT KÉSZSÉGEK LISTÁJA

 

KÉSZSÉGEK


KÉSZSÉG  FONTOSSÁGA
A SIKER SZEMPONTJÁBÓL
(0 – 10)


KÉSZSÉG  SAJÁT
SZINTJE
(0 - 10)

Fizikai tényezők    
állóképesség    
állóképesség – általános kondíció (az átfogó anaerob rendszer, dinamikus, hosszú távú terhelés esetén) anaerob = oxigén hiányban végzett munka    
állóképesség - specifikus (helyi statikus aerob állóképesség) aerob=oxigén jelenlétében végzett munka    
     
Erő    
általános maximális erő    
Erőállóképesség - dinamikus    
Erőállóképesség - statikus    
Húzóerő    
Tolóerő    
Stabil állás    
medence stabilitása    
törzs stabilitása    
tartókéz stabilitása    
kar stabilitása    
vállizület stabilitása    
állandó nyomási egyensúly a mozdulatban (húzás, tolás)    
tartó kar remegése    
     
bemelegítés    
levezetés    
streching    
     
Gyorsaság    
Vizualizáció (például célzási reakció szélben)    
Reakcióidő (például kattintó után az oldás)    
Előrelátás (irányzék állítás)    
     
Mozgékonyság / Rugalmasság / Gyorsaság    
csípő    
gerincoszlop ízületei    
vállízület    
kézízületek    
ujjízületek    
csuklóízület    
lábak    
     
Koordinációs képességek    
egyensúly koordináció    
összehangolási képességek (például kéz-szem koordináció)    
ritmusérzék (például 3 vagy 6 vessző időzítése)    
Reakció képesség (kattintó)    
testi emlékezet  (horgonyzási pont, klikker, célzás)    
húzó – toló mozgás koordinációja    
     
Pszichológiai edzés    
célállítás    
célállítás és elemzés    
pszichés stabilitás    
maximális stressz    
belső beszéd irányítása    
szenzomotoros intelligencia (lövési technikával kapcsolatos komplexitások)    
aktiváció irányítása    
aktiváció irányításának

koncepciója

   
vizualizáció szabályozása    
vizualizáció szabályozása (külső körülmények)    
figyelem irányítása    
alkalmazás irányítása    
összetett képesség a gondolkodásra (például egyenetlen talaj átlátása)    
kognitív készségek használata (kognitív = gondolati)    
kognitív hajlam    
szomatikus készségek használata (szomatikus = testi)    
kognitív képességek kombinált használata    
légzés kontroll    
teljesítmény    
rugalmasság érzése, alkati tendenciák    
koncentrációs készség    
teljesítmény elgondolásának képessége    
alkalmazkodás képessége (pozitív/negatív)    
önkritika    
függetlenség    
félelem átalakításának képessége    
önirányítás    
magabiztosság    
autogén tréning    
önkontroll    
célorientáció    
belső bátorság    
sportra irányuló teljesítmény attitűd    
készenlét    
motiváció    
motivációelemzés    
erőfeszítés    
verseny nehézsége    
készenlét    
határozottság    
akarat    
győzni akarás    
siker szemlélet    
szerencse    
edzési szándék    
kockázatvállalás    
reális egyensúly    
agresszió    
elvárás    
Jacobson-féle progresszív relaxáció    
bio feedback    
fókusz    
csúcsteljesítmény    
megerősítés    
lövés csomópontjainak

meghatározása

   
     

 

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK

 

(Csak azok az íjászok, tudják az összetevőket és a folyamatokat leírni és végrehajtani is, akik ismerik ezeket. Csak az az íjász, tud javítani  is ezeken, aki kontrollálja és elemzi is az összetevőket és folyamatokat.)

Alap fázisok    
állás    
lábak helyzete, nyitása a lővonalhoz viszonyítva    
lábfejek nyomási pontja súlyponti elhelyezkedése a testtömeg-középpont függőleges vetületéhez képest    
testtartás a megfelelő

izomfeszüléssel

   
cél látványa    
     
Előkészítési fázis    
markolat

(kéz tartása, nyomáspont, kézfej szöge)

   
ujjak elhelyezése (az idegen)    
kéz tarása    
az ideg feszítése    
előfeszítés

(első fókuszpontja a húzókéznek és az irányzéknak)

   
vállak helyzete    
fej cél felé fordítása    
emelkedő feszültség    
tartó kar felemelése    
Az ideg húzó vonalának előkészítése
(egyenesen a horgonyzási pont felé)

 

   
Teljes előfeszítés és feszítés a horgonyzásig    
az ideg árnyéka    
horgonyzás    
teljes izomfeszülési fázis az izmok feszülési térképe - mi feszül, merre mozog    
 tekintet a célon    
kattintó fázis    
koordinált nyomási mozdulat    
teljes kihúzás    
célzás    
kattintó    
oldás    
     
átmeneti  szakasz

átvezetés a következő lövésre

   
ritmus    
mozgás közben a következő

stratégia megtervezése

   
ritmusváltás a cselekvés során

megváltozott körülmények esetén, információ feldolgozása és cselekvés

   
     
íjász készségek    
krízishelyzetben gondolkodni    
küzdőszellem    
problémamegoldás    
szorongáskontroll    
verseny taktikák    
     
szociális tényezők    
családi helyzet (kapcsolatok)    
család, mint hely    
kölcsönös kooperáció    
szakmai helyzet

(előrelépés/biztonság)

   
felkészülés segítése    
kapcsolatok a sportágon belül

(edzők és íjásztársak)

   
Egyéb    


18 méteres Íjászpálya

Megnyílt a Keleti Turul Íjászaküzletben a 18 méteres íjászpálya

XVII. Napkor 3D eredmények

XVII. Napkor 3D eredmények

XVI. Napkor eredmények

XVI. Napkor eredmények




Keleti Turul Íjász Egyesület
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 175.

Kapcsolattartó: Csomós János, Tel.: +36 20/333 6418

Vadászíjászat - Pályaíjászat - 3D íjászat