Csigás íjászat (John Dudley)

Tartalomjegyzék

Bevezető
Minden a győzelemre hangolva
„Pengés” kifutó beállítása
Nock helye az idegen
Göb és D-loop variációk
Kötött göb
D-loop kötés
1. megoldás: Egy göb D-loop-al
2. megoldás Két göb D-lopp-al
3. megoldás: Egy göb alsó D-loop-al
4. megoldás: Egy göb
Tiller beállítás
Mi is az a tiller?
Az íj stabilabbá tétele
Egyéb megfontolandó tanácsok
Hoyt Cam & 1/2 rendszer beállítása
Kifutó beállítása a legjobb eredmény eléréséhez
Papír teszt
A legnagyobb pontosság elérése
Vesszőtest
A matrica felhelyezése
Tollazás
Hegyek
A tökéletes irányzék
3. tengely meghatározása és beállítása
A jó irányzék skála
A célzó pont
Tartsd tisztán
A cikkek forrásai

Bevezető

A most következő cikkeket John Dudley honlapján található külföldi íjász lapokban megjelent írásokból válogattam össze és ezekből mazsoláztam ki a lényeget. Olyanokat választottam ki, amelyek számomra hasznosak érdekesek voltak. Mivel csigás íjjal versenyzem, ezért a cikkek nagy része ehhez az íj típushoz kapcsolódik, de van amelyik minden íjász számára hasznos lehet.

És hogy ki is John Dudley, akitől a cikkek származnak? Amerikai származású terep, pálya és 3D csigás íjász. De inkább az eredményei beszéljenek helyettem:

Terepíjász vb. 2004: 2. hely
Terepíjász vb. 2006: 4. Hely
FITA terep, jelölt: 360 pont (62 X, FITA rekord), jelöletlen: 358 pont
WAF terem, Vegas: 899 pont
NFAA: 300 pont (60 X)

Szóval van némi tapasztalata, tud egyet s mást, és nem utolsósorban érthető módon leírta nekünk. És akkor most lássuk a lényeget!

Minden a győzelemre hangolva

„Pengés” kifutó beállítása

A penge helyes dőlésszöge – a vízszinteshez képest – kb. 40°. Ha lövésnél hangos ’ting’ hangot hallasz, akkor a pengéd túl merev: így nem tud elhajlani a vessző útjából, ami ezért nekiütődik. Ha a pengéd túl gyenge, akkor kihúzáskor a vesszőt le-fel dobálja (ugrál rajta a vessző). Ha a jó pengét választottam, akkor a vesszőt vezértollal lefelé, vagy jobbra-balra kilőve is 10-est lövök 70 m-ről. Ilyen az igazi megbocsájtó penge!

Tophy Taker pengék választéka:
0.008 – vessző teljes súlya kisebb, mint 300 grains
0.010 – vessző teljes súlya 300-400 grains között
0.012 – vessző teljes súlya nagyobb, mint 400 grains

Nock helye az idegen

Kiindulásnak állítsunk be 90°-os nock-helyzetet (a vessző pontosan merőleges az idegre). A nock-bandázs és loop-zsinór felhelyezésére több variáció közül választhatunk (részletesen lásd: Göb és D-loop variációk című cikkben).

Ha pengés kifutót használsz, akkor a nock helyét úgy állítsd be, hogy közben az ujjaddal tartod a vesszőt a pengén, ezzel levéve a vessző súlyát róla (így nem hajlik le). Ezt azért kell, mert teljesen kihúzásnál a vessző kevésbé fogja lenyomni a kifutót, így az feljebb emelkedik.

A kifutó magasságát pedig annak fel fogatási furatához kell állítani, mégpedig úgy, hogy a vessző alsó síkja ne legyen lejjebb a kifutó furatának alsó síkjától. Ez egy jó kiindulási alap, később a szóráskép alapján lehet finom hangolni.

Göb és D-loop variációk
Most néhány hasznos tanács következik, amelyek segítenek megtalálni a számodra legmegfelelőbb göb és loop kombinációt.

Kötött göb

Először kezdjük hozzá való anyagokkal. Szerintem a BCY 3D bandázsanyag az egyik legjobb erre a célra, de jó még a BCY 2S anyag is. Ha ezeket nem tudod beszerezni, akkor használhatsz BCY #62 bandázsanyagot is. Ez bandázsnak nagyon jó, de göb kötésére nem a legmegfelelőbb.

Ha megvan a megfelelő anyag kezdjünk csomókat kötni az idegre, mintha cipőfűzőt kötnénk (egyszerű csomónak hívják) és jó szorosra húzzuk őket. Ezt úgy csináld, hogy egy csomót az ideg egyik, a másik csomót az ideg másik felé kötöd. Ezt kb. 3 mm hosszan csináld az idegre. 3 mm után ugyanezt megcsinálom visszafelé egészen addig ahol kezdtem a csomókat. A legvégére dupla csomót köss, vágd le a felesleget és a végeket óvatosan olvaszd és nyomkodd rá a csomóra.

D-loop kötés

A jó és megbízható loop-hoz használj erre a célra készített loop zsinórt (pl.: BCY loop zsinórt). Ezen nem érdemes spórolni, mert csúnyán pórul járhatsz egy rossz anyagú zsinórral.

Vágj le egy 9” hosszú (~23 cm) darabot és a következő kép alapján kösd az idegre az egyik végét.

Mozgasd a megfelelő helyre, majd jól szorítsd rá az idegre.

A rövidebbik végét húzd meg egy fogóval, majd a másikat is.

Még mielőtt elkezdenéd a másik felét egy szép, kerek kis golyót kell olvasztani a megkötött csomóból kilógó rövidebbik zsinór végére. Vágd le a felesleget, úgy, hogy a csomóból kb. 3 mm-es kis darab lógjon ki. Ezután ezt a 3mm-es kilógó részt bolyhosítsd fel az ujjaiddal (két ujjad között görgeted a zsinórt), most szép kis golyóvá tudod olvasztani egy öngyújtóval. Ügyelj arra, hogy a láng ne érje a loop zsinór többi részét és az ideget sem!

Csak a láng szélét tartsd oda a zsinórhoz.

Ha ez megvan a fogóval még egyszer jól húzd meg a másik kilógó zsinórt.

A következő lépés az, ahol az emberek 90%-a elrontja a dolgot. Az a lényeg, hogy a loop zsinór a csomók belső felén legyen, így vízszintesen egyik a másik tükörképe.

Így csináld:

Ebben az állapotban be tudod a loop hosszát pontosan állítani.

Ha beállítottad jó szorosra húzd meg a csomó mindkét végét a fogóval, vágd le a felesleget és csináld meg a gömböt a végére, mint ahogy az első csomónál is. A csomók teljes megszorítására a fogót tedd a D-loop-ba és néhányszor feszítsd szét amennyire csak tudod. Ezzel még 1-2 mm-t növelni fogsz a loop-on, attól függően, hogy a csomókat előzőleg mennyire sikerült meghúzni. Azt az 1-2 millimétert mindig figyelembe kell venni mielőtt a második csomó meghúzása előtt beállítod a loop hosszát.

1. megoldás: Egy göb D-loop-al

Ez a kombináció egészen egyszerű. Egy göb kötése a nock alá, majd loop kötése a nock fölé és a göb alá a korábban említett módon. Ezt használja a terepíjász világbajnok Dave Cousins is – szóval valószínű ez egy jó megoldás. Ez a megoldás – mivel csak egy göböt használ – teljes húzásnál lefelé irányuló nyomást fejt ki a vesszőre. Sok íjász számára ez pozitív dolog, mivel ez miatt a vesszőre folyamatosan egy lefelé irányuló erő hat és így kihúzásnál, vagy nagyobb szögű lefelé, felfelé lövésnél nem emelkedik fel a kifutóról. Én úgy tapasztaltam, hogy ez a megoldás nagyobb lefelé ható erő miatt hatással van a vessző spine értékére is (ennek kiküszöbölésére lásd a Két göb D-loppal megoldást).

Én azt nem szeretem ebben a megoldásban, hogy ha elszakad, vagy cserélned kell a loop-ot, akkor elveszted a felső göböt, valamint, hogy a loop csomója nem kerek minden oldalrólm így ha az elfordul, akkor más erővel fogja nyomni a nock-ot. Mindezek ellenéra, ahogy nemrég említettem Dave Cousins már bebízonyította, hogy ez a megoldás a megfelelő beállításokkal tökéletesen működik.

2. megoldás Két göb D-lopp-al

Ez a megoldás a kedvencem. Először tedd a vesszőt a kifutóra, majd állítsd be a nock helyét, hogy a vessző merőleges legyen az idegre; aztán köss egy göböt a nock fölé a korábban említett módon. Ezután kösd meg a nock alatti göböt is, úgy, hogy a göb és a nock között hagyj 1 mm távolságot. Ez azért szükséges, mert teljes húzásnál a két göb közötti távolság lecsökken. Megkötöm a loop csomókat is a felső göb fölé és az alsó alá. Ezután le szoktam ellenőrizni, hogy nem

túl szoros-e a két göb, úgy, hogy az ideg kihúzásakor elemelkedik-e a vessző a kifutóról. Ha elemelkedik, akkor túl szoros (közel vannak egymáshoz). Ha a vessző nem emelkedik el a kifutóról, akkor minden rendben van.

Jó dolog ennen a megoldásban, hogy ha új beállításokat próbálsz ki és változtatni kell a loop hosszát, vagy le kel cserélni megmarad a nock pontos helye az idegen. Egyetlen hátránya, nem mindig lehet alkalmazni. Például, ha a nock útja (nock travel) nem engedi meg ezen megoldás használatát. Ez, olyankor lehetséges, ha a vessződ (hegy nélkül) mindig elemelkedik a kifutóról, hiába van 1-2 mm távolság az alsó göb és a nock között. Ilyenkor kénytelen vagy az 1. megoldást használni.

3. megoldás: Egy göb alsó D-loop-al

Olyan íjászok szokták ezt használni, akiknek a horgonyzási pontjuk lejjebb van a megszokottnál. Kösd meg a nock feletti göböt, majd köss egy normális D-loop-ot aminek mindkét csomója a nock alatt van. Ez a megoldás is eléggé lefelé nyomja a vesszőt és nem fog elemelkedni a kifutóról. Hátránya, hogy a rövidebb húzáshosszú íjászoknál, akik lassabb íjjal lőnek problémát jelenthet a 90 m–es táv meglövése, valamit bután néz ki a két csomó a nock alatt.

Ennek a megoldásnak van még egy variációja, amit én jobban kedvelek. Clint Freeman készített egy nagyszerű kis loop-ot, amit könnyen felhelyezhető a nock alá. Azért nagyszerű ez a megoldás, mert a loop el tud fordulni az ideg körül, így arra semmilyen csavaró hatást nem tudunk kifejteni, valamint teljesen bandázsolva biztosítva ezzel a hosszú élettartamot.

4. megoldás: Egy göb

A megoldás egyetlen nock feletti kötött göbből áll. Ezt azok az íjászok használják, akik zsinóros elsütőt használnak (a loop zsinór nem az idegen, hanem az elsütőn van). A kötött göb egyetlen előnye a fémmel szemben, hogy nem lassítja az ideget a könnyebb súlya miatt. Ezen megoldás hátránya, hogy sokkal nagyobb nyomást gyakorol a nock-ra, aminek következtében a vessző elemelkedhet a kifutóról. Ennek kiküszöbölésére kössünk kicsivel nagyobb göböt a nock fölé.

Mindegyik a 4 előbb említett megoldásnak megvan az előnye (és hátránya). Hogy melyiket használjuk az az elsütő fajtájától, vesszőmerevségtől, nock útjától (nock travel), íj tengelytávtól függ. Az elmúlt évek során valószínű mindegyik megoldással lőttek világcsúcsot. Ahhoz, hogy megtaláld neked melyik működik a legjobban ki kell próbálnod őket és összehasonlítani a velük elért eredményeket.

Tiller beállítás

Mi is az a tiller?

Tiller a kar feltámasztási pontja és az ideg közötti távolság (Photo 1).

Azonos tillernek nevezik, ha a felső és az alsó tiller egyforma. Pozitív a tiller ha a távolság nagyobb a felső, negatív, ha nagyobb az alsó karoknál. A tillert legegyszerűbben a karok csavarjának be, illetve kitekerésével állíthatjuk (Photo 2). A karok csavarjának kitekerésével növelhetjük, betekerésével csökkenthetjük a tillert.

A tillert a csigák kialakítása is befolyásolja. A legtöbb íjnál a csiga kialakítása olyan, hogy ha a karok csavarja ugyanannyira van betekerve, akkor az alsó és a felső tiller azonos. Viszont vannak olyan íjak is, amelyek csiga-kialakítása ezt nem teszi lehetővé, pl.: egy cam-es íjak. Ha meg akarod tudni, hogy a te íjadon a csigák kialakítása lehetővé teszi-e az azonos tillert, akkor mérd meg mindkét csigánál a tengely és a csiga szélének távolságát (Photo 3).

Ha ez a távolság azonos mindkét csigánál, akkor valószínű, hogy az íjad engedi az azonos tillert. Régebben, amikor még a karok gyártása nem volt ennyire precíz nagyobb jelentősége volt a tirrer
beállításnak, mivel ezzel lehetett a karok közti különbséget kiegyenlíteni. Manapság a karok annyira egyformák, hogy ilyen jellegű kiegyenlítésre nincs szükség. A tiller állításának tulajdonképpen csak egy oka lehet, hogy az íj jobban működjön. Jobban kézben tartható, nyugodtabb legyen és/vagy jobb szórásképet lehessen vele lőni.

Úgy tapasztaltam, hogy a húzáshossz finomhangolásnál sokkal célravezetőbb a tiller állítása, mint a loop zsinór hosszának változtatása. Például, ha a húzáshossz túl hosszú mindkét karon csavarj be egy fordulatot. Ha túl rövid tekerj ki 1-2 fordulatot.

Az íj stabilabbá tétele

A tiller állításnál még az is fontos, hogy befolyásolja a nock helyzetét is, főleg, ha nem egyformán állítod az alsó és felső tillert. Ha a felső kart tekered ki a nock helyzete lefelé, ha az alsót tekered ki felfelé tolódik a markolathoz képest.

Ha változik a nock helyzete az idegen, akkor változik a nyomás eloszlása a markolaton. Ha úgy érzed harcolsz az íjaddal célzás közben, nem tudod stabilan tartani, akkor érdemes változtatni a nock helyzetén, kipróbálni van-e pozitív hatása. Ilyenkor ismét szóba jöhet a tiller állítása is. Azt tapasztaltam, hogy apró, pár milliméteres eltérés is sokat javíthat az íj stabilan tartásán.

A nock helyzetét tiller állítással úgy változtasd, hogy csak az egyik kar csavarján tekersz (ki, vagy be). Ez után a kifutó magasságán kell állítani, hogy újra 90°-os szöget zárjon be az ideg és a vessző. Ajánlatos a csiga szinkront is ellenőrizni. Személy szerint nem javaslom, hogy a karok csavarjai közötti különbség nagyobb legyen, mint 2 fordulat.

Egyéb megfontolandó tanácsok

Az íj stabilabbá tételére egyéb módszerek is vannak. Például különböző loop-zsinór rögzítések (lásd: Göb és D-loop variációk című cikket). Azt, hogy Neked melyik a legmegfelelőbb, csak Te döntheted el. De amíg nem próbáltad ki nem tudhatod.

A nock alatt elhelyezett loop is segíthet.

A különféle stabilizátorok alkalmazásával is lehet játszadozni és jobb eredményeket elérni. Rengeteg féle, fajta van a piacon. Személy szerint én a Doinker rendszerét szeretm, végtelen variációs lehetősége és komfortérzete miatt.

Egy kis fizika: minél több súlyt pakolsz az íjadra annál nehezebb mozgásba hoznod. Valamint a több, vagy kevesebb súly a stabilizátor végén befolyásolja az íjy egyensúlyát és a felfelé és lefelé történő célzást.

A tiller beállítását az íjakon nem a karok kiegyenlítésére, hanem a húzáshossz finom hangolására és a kisebb szórás elérésére használom.

Hoyt Cam & 1/2 rendszer beállítása

A legelső, hogy legyen egy profi minőségű ideg-és kábel készletünk az íjon, amely nem nyúlik és minden körülmény között biztosítja az állandó húzáshosszt, csiga szinkront. Ezért, minden új íjamon (márkától függetlenül) az az első dolgom, hogy lecserélem a gyári ideget és kábeleket. Én Nealy gyártmányú ideget használok (Nealy Custom Bowstrings), de van még más profi ideg gyártó is, pl.: Winner’s Choice. Persze a gyári idegek is jó minőségűek, de nem feltétlen biztosítják az előbb említett feltételeket.

Ezután beállítom a húzáshosszt a csigák szinkronját és az alsó csigán egy filctollal bejelölöm a kar vonalát (lásd a bal oldali képen).

Ellenőrizd, hogy alaphelyzete a gyárilag megadott tartományom belül van-e. A karnak a két vonal között kell lennie (lásd jobb oldali képen).

A húzáshossz pontos beállítását még a kábelek egyenlő arányú be, vagy kitekerésével is elvégezhető. Ha a használat során nyúlik az ideg és kábel, akkor változnak az előbbiekben említett beállítások, függetlenül attól, hogy 1, vagy 2 cam-es az íjad. Az alsó csigára tett jelzés ellenőrzésével ez könnyen észrevehető és újra be tudod állítani az eredeti állapotra.

Ezek után felrakom a kifutót és a nock helyét. Sok Hoyt íjjal lövő a következő megoldást favorizája: kötött göb a nock alatt, majd a loop alsó csomója, a nock felette pedig a loop felső csomója (lásd a bal oldali képen)

Én a nock alá és fölé is kötök göböt (lásd a jobb oldali képen). A felső göböt a normál méretnél 2 mm- el kisebbre, az alsót 1 mm-el nagyobbra kötöttem.

A loop és nock után a középlövés beállítása következik. Ez az én UltraElite íjamon a középrésztől pont
2 cm távolságra van. Majd a „French tuning” – al folytatom (lásd az erről szóló cikket).
A Hoyt íjamnál azt vettem észre, hogy nagyobb első stabilizátor súllyal tudok lőni, mint korábban. Most
ez a plusz súly az íj elejére jobb érzetet és célzást biztosít. Az oldalsó stabilizátort is előrébb hoztam.
Ez mindenkinél egyéni, hogy hova pakol súlyokat az íján, mindenesetre érdemes pár kombinációt kipróbálni.
Tapasztalatom szerint teremversenyre jobbak az Easton 4”-os gumi tollai, mint a pulykatoll. Ez kellemes meglepetés, mivel nem szeretem a pulykatollakat ragasztani.

Időt és energiát kell a felszerelésedbe invesztálni és akarni új dolgokat kipróbálni, mert ezekből sokat lehet tanulni. Ne félj felülbírálni és kiértékelni az eddigi beállításaid.

Kifutó beállítása a legjobb eredmény eléréséhez

Kiindulásnak a következő beállítást javaslom. A vessző alsó síkja a kifutót rögzítő furat alsó síkjával egy szintbe legyen. A loop húzási pontja (ahol az elsütővel érintkezik) a furattal egy vonalba legyen. Az ideg húzási pontja azért fontos, mert befolyásolja az íj határozottságát teljes húzásnál. Valamint azért is fontos, mert a mérnökök úgy tervezték a csigák-és a nock útjának geometriáját, hogy az ideget ettől a ponttól húzták. Ha az ideget a kifutó furatának pontjától feljebb, vagy lejjebb húzod, akkor ezzel megváltoztatod a rendszer egyes dinamikus erő elemeit (így csökken az íj hatásfoka). Tehát az első lépés, hogy a kifutót az alábbiak szerint beállítod:

90°-os nock-helyzetet (a vessző pontosan merőleges az idegre)
a vessző alsó síkja a kifutót rögzítő furat alsó síkjával egy szintbe legyen (lásd alábbi képen)

A nock és loop helyének rögzítésére és kialakítására több megoldás is létezik (lásd az erről szóló cikket). Beállítod a középlövést, mégpedig úgy, hogy a vessző hossztengelye a középrész kifutó felőli szélétől pontosan 2 cm távolságra legyen (lásd alábbi képen).

Ez a 2 cm-es beállítás jó kiinduló helyzet, amit a aztán papír teszttel szoktam leellenőrizni.

Papír teszt

A papír tesztet személy szerint nem tartom rendkívül fontosnak. Úgy gondolom, hogy ez csak egy kiindulási pont és megnyugtatást biztosít. Az a módszer segít felfedni nagyon alapvető problémákat és segít bizonyos területeken a hibák kijavításában. Természetesen számos olyan íjam volt, amely tökéletes lyukat ütött a papíron és magas pontszámokat lőttem vele, de pályafutásom alatt a legjobb céllövő íjam nem mindig ütött tökéletes lyukat. A versenyeken csak az számít, hogy a lőlapon hol landol a vessző!

A papír teszten kívül sok időt töltöttem a hátra-gyalogló módszerrel (walk back). Ezzel nem csak a közelről, hanem bármely más távról leadott lövéseket lehet ellenőrizni. De a papír tesztnek is megvan a fontossága és kezdjük is azzal a beállítást. Én általában 3 méterről lövök a papírra, de ha elégedett vagyok az eredménnyel, akkor néha messzebbről is.

Vízszintes sík beállításnál (1. kép) a kifutót abba az irányba kell állítani, amerre szeretnéd, hogy a tollak mozduljanak a papíron ütött lyukon. Például az első képen látható lyuk esetében a kifutót balra állítod.

A függőleges sík beállításánál pedig a nock helyét kell az idegen abba az irányba állítani, amerre szeretnéd, hogy a tollak mozduljanak a papíron ütött lyukon. A másik lehetőség – mivel a nock helyét sokszor állítgatni nem praktikus – hogy a kifutót állítod az ellentétes irányba. Például a második kép esetében a nock helyét lefelé kell állítani, vagy a kifutót lejjebb.

A harmadik képen a beállítás menetét követheted nyomon.


1. kép	2. kép	3. kép

A 2. képen látható „magas” lyukat (a tollak a hegyhez képest feljebb csapódtak a papírba) még a következők is okozhatják:

túl lágy, gyenge vessző (nagy spine érték). Ilyenkor csökkentsd az íj húzóerejét; használj könnyebb hegyet; használj felragasztható „matricát” a tollazásnál; vagy válassz erősebb vesszőt (kisebb spine érték).
pengés kifutó esetében túl erős, merev a penge. Ebben az esetben használj gyengébb pengét; vagy csökkentsd a penge hajlásszögét a vízszinteshez képest, ezzel gyengítve, lágyítva azt.
rossz papír lyukat még a vessző nem megfelelő szabadon futása is okozhat. Ez azt jelenti, hogy lövésnél a vessző, vagy a tollak beleérnek valamibe az íjon, ami megdobja a vesszőt és így az „kacsázva” repül. Ilyenkor ellenőrizd a szabadon futást hintőpor, vagy rúzs használatával (behintőporozod, rúzsozod a vesszőt és a tollakat, majd lövés után megnézed, hogy hol jött le a rúzs, vagy a hintőpor, ahol lejött ott hozzáért valami az íjon). Pengés kifutóknál még a penge hajlásszöge is okozhat rossz papír lyukat, ilyenkor csökkentsd a hajlásszöget.

„Alacsony” lyukat a következők okozhatnak:

túl merev vessző (kis spine érték). Ilyenkor növeld az íj húzóerejét; használj nehezebb hegyet; vagy válassz lágyabb vesszőt (nagyobb spine érték).
pengés kifutó esetében túl gyenge, lágy a penge. Ebben az esetben használj erősebb pengét; vagy növeld a hajlásszögét
túl szoros a középbandázs, nehezen válik le róla a nock ezért lövésnél azt lefelé húzza. Ezért is fontos, hogy a nock méretéhez megfelelő legyen a bandázs (vagy fordítva), ami se túl laza, se túl szoros. Az a jó nock-bandázs konfiguráció, ha lövésnél a nock az aljzási magasság elérése után 1,5 cm távolságon belül leválik az idegről.

Jobbos, balos lyuk okozói:

jobbos, balos lyuk, amik a kifutó állításával sem változnak: rossz markolatfogás, a markolat csavarása
a vessző nem megfelelő szabadon futása, okait lásd a „magas” lyuk 3. Pöttynél
az íjász arcába túlságosan belenyomódik az ideg, vagy az alkarjába beleér az ideg

szórásképed minden távolságból azonos és megfelelően kicsi. Ennek ellenőrzésére használd a H.I.L. (horizontális becsapódási vonal) és a Francia teszteket, amelyekről külön cikk készült. Ezek elvégzésével még jobban finomíthatod a beállításaid. Megígérhetem, hogy az előbb említett módszerek kombinálásával elért beállításoktól nincsen jobb.

A legnagyobb pontosság elérése

A legjobb útja a csúcs-pontosság elérésére, ha saját, egyedi vesszőket készítesz.

Vesszőtest

A mai technológia fejlettsége és a gyártók minőségbiztosítási rendszere miatt a vesszők súlyának eltérése miatt nem kell aggódni. Biztosan az elhanyagolható határon belül lesznek. Bizonyosodj meg róla, hogy pontos mérleget használsz a vesszők lemérésére (a súlyt grain-ben mutatja, vagy 0,05 gramm pontosságú) és ellenőrizd le a nyers vesszők súlyát. Normális esetben 2 grain eltérés még elfogadható (Én például nem használok olyan vesszőt, amelynek súlya több mint 1 grain-el eltér a többitől), ennyit még egy pontosan megválasztott heggyel ki lehet küszöbölni. Ha megvan milyen vesszőt fogsz használni először a megfelelő méretre kell vágni őket. Dongás vesszőknél (Easton X10, ACE) ha le kell vágni belőle, akkor először a nock felőli végéből vágj. A nock felhelyezése után az elejéből levágva pontosan méretre tudod szabni a vesszőt.

A matrica felhelyezése

Úgy gondolom, hogy fontos a matricák használata a vesszőkön. Ennek számos oka van, például a toll ragasztásánál az gyorsabban szárad; nagyon hasznos ha flex-fletch tollakat ragasztasz (ezt speciális, lassabban száradó ragasztóval, Fletch Tite-al kell). A száradási idő ezzel 15 percről 5 percre csökken. A matrica újratollazásnál megvédi a vesszőtestet. Ilyenkor hajszárítóval melegítve, vagy forró vízbe mártva könnyen eltávolítható a toll. Valamint a vesszőid könnyebben felismerhetőek és egyedi kinézetűek lesznek.
A vesszőtestet először acetonnal tisztítsd le, de csak a márkajelzés és a nock közötti részen. Ügyelj arra,
hogy a márkajelzést és a nock-ot ne érje aceton. Ha ez megvan, akkor késen áll a ragasztásra. Én már évek óta EZE-Crest márkájú matricát használok (www.eze-eye.com). egy csomag teljes hosszúságú matrica 4 tucat vesszőre elég, mivel például X10 és ACE vesszőnél nincs szükség a teljes hosszra, hanem egy matricát 4 darabra lehet vágni. Ha hosszában és keresztben félbevágtad, 4 db
8,9 x 1,65 cm-es darabot kapsz.

A felragasztása nagyon egyszerű, ehhez egy egérpadra lesz szükség. Az egérpad szélétől mérj le 1 cm-t és jelöld be egy egyenes vonallal, ide kerül majd a matrica széle, ezzel 1cm-es részt szabadon hagyunk a vessző végén. Így, ha később a vesszőt eltalálod egy másikkal és megsérül a carbon, akkor látni fogod, nem takarja el a matrica. Ezután már csak 4 egyszerű lépés van hátra. Szedd le a matrica hátuljáról a papírt, és tedd az egérpadra a ragasztós felével felfelé, igazítsd hozzá a felrajzolt jelzéshez (a matrica széle párhuzamos legyen az egérpad szélével). Rakd a vesszőt az egérpadra és igazítsd a végét az egérpad széléhez. Ezután a nock felöli szélét görgesd addig, amíg hozzá nem ér a matricához, majd a

másik végét is ugyanígy. Nyomd le a finoman a vesszőt és görgesd rá a matricára. Készen is van, már csak biztosítani kell a megfelelő tapadást, ezért az ujjaddal dörzsöld a matricát a vesszőre.

Tollazás

Nagyon fontos, hogy a tollak vesszőhöz ragasztandó felületét tisztítsd le acetonnal egy darab rongy segítségével (jobb, ha ezt a szabadban csinálod, így nem halsz meg az aceton gőzétől). Én flex-fletch tollakat használok, mert ezek nagyon strapabíróak. Az a probléma velük, hogy sokan nem tisztítják le megfelelően felragasztás előtt, vagy nem a megfelelő ragasztót használják, ezért hamar lejönnek. Ezért fontos, hogy megfelelően le legyenek tisztítva és csak Fletch Bond Glue, vagy Fletch Tite ragasztó használj, így sokáig bírják majd a vesszőn. Mindkét ragasztó lassan szárad, de matrica felragasztásával ezt az időt csökkentheted. Pontosan csak annyi ragasztót használj, ami elegendő hogy a tollak ragasztási felületét teljesen kitöltsék. Ha túl sokat használsz, kifolyik a toll mellet a vesszőre. Tanuld meg mennyi ragasztót kell használni, hogy pont elég legyen és ne legyenek légbuborékok sem. Miután felragasztottad mindhárom tollat le kell zárnod őket, úgy hogy mindegyik elejére és végére raksz egy csepp ragasztót. Azt javaslom, hogy hagy őket legalább egy éjszakán át száradni. Ezután a nockokat beforgathatod a kifutódnak megfelelő állásba. Most készen vannak a vesszők a hegyek befogadására.

Hegyek

Ez az utolsó lépés egy kicsivel több időt kíván, de megéri, főleg ha 90 m-re lősz. Mérd meg összes vesszőt és a súlyukat egy darab cetlire ragaszd fel rájuk. Erre azért van szükség mert nem mindegyik vessző egyforma súlyú és ez ugyanígy van a hegyeknél is. Mérd meg a hegyeket is és írd rájuk a súlyukat. Ezután már csak össze kell párosítani őket, úgy, hogy a vesszők összsúlya minél közelebb legyen egymáshoz, de lehetőleg azonos legyen. Például egy vessző 268 grain, és a hegyet raksz bele 110 grain. Egy másik 266 grain, abba olyan hegyet kell keresni, ami 112 grain és így tovább.

A tökéletes irányzék

Ha az irányzékod nincsen megfelelően szintezve könnyen megtartható pontokat veszítesz. Volt egy edzőm, aki mindig a kis dolgokról beszélt. Ez az irányzékoddal is így van, mivel az is kicsi, de nagy különbséget jelenthet a többi versenyzőhöz képest.

Most néhány könnyű módját szeretném megmutatni annak, hogyan növelheted pontjaidat, ha gondját viseled az irányzékodnak.

3. tengely meghatározása és beállítása

Egyik fontos dolog, hogy az irányzékodon a szintező libella legyen jól beállítva. Ha a 3. tengely nincs jól beállítva rosszul fogja mutatni a szintező, hogy mennyire döntöd oldalra az íjat, lefelé és felfelé lövésnél. Ezért jobbra vagy balra fog tolódni a szórásképed. Lássuk, én hogyan állítom be ezt az irányzékomon.

Először is állítsd be a szintezőt, hogy pontosan merőleges legyen az irányzék függőleges tengelyére (amin az irányzékot mozgatod le, fel). Ezután állítsd be a 3. tengelyt. Fontos, hogy a szintező pontosan merőleges legyen a vessző tengelyének vonalára. Ezt a következőképpen tudod megtenni.

Szerelj egy pontos, megbízható szintezőt az irányzék hosszanti tengelyére (ez a szintező merőleges legyen a hosszanti tengelyre). Boltban lehet kapni ilyen felszerelhető szintezőt. Ha lehet ez a szintező minél közelebb legyen a scope szintezőjéhez. Ezután húzd ki a szintező gumi zsinórját és rögzítsd az idegen. Ezzel érjük el, hogy a szintező merőleges legyen az irányzék függőleges tengelyére, így pontos értéket fog mutatni. Egy ilyen eszköz nélkül ezt nagyon nehéz beállítani.

Ezután tartsd az íjat vízszintesen (a felszelet szintező szerint), mint célzáskor (függőleges tengelye az íjnak merőleges legyen a vízszintesre). Ha a szintező és scope szintje nem egyezik, akkor utóbbin állíts, míg szintbe nem kerül.

Ha normál helyzetben mindkét szintező ugyanazt mutatja, akkor ellenőrizd, hogy az íjat felfelé és lefelé billentve is egyeznek-e. Ezzel ellenőrizhető a 3. tengely, szimulálva a felfelé és lefelé lövést. Ezután jobbra, vagy balra billentem az íjat, majd megnézem, hogy ezután is egyezik-e a két szintező. Ha nem egyeznek, ez azt jelenti, hogy a 3. tengely nincs jól beállítva. Állítsd be, hogy a scope szintezője egyezzen a felszerelt szintezővel. Ezután ellenőrizd még egyszer az előbb leírtak szerint (felfelé és lefelé döntéssel).

A jó irányzék skála

A precíz íjásznak precíz irányzék skálája (osztása) van. A legjobb, ha van egy számítógépes programod, ami készít neked ilyen skálát. Én még 10 évvel ezelőtt vettem meg az Archer’s Advantage nevű programot skála készítésére és vessző kiválasztására és még most is szinte minden héten használom. A másik hasonló program az On Target2 Software for Archers. Régen, mikor nem ezzel készítettem a skálát azt vettem észre, hogy az osztásközök soha nem voltak következetesek, pedig a vessző röppályája alapján az kellene, hogy legyen.

Szóval a legpontosabb egy ilyen programmal elkészíteni a skálát, de ehhez több adatot is meg kell adni, amiket pontosan le kell mérni az íjon.

A célzó pont

Az egyik fontos dolog a scope-nál a lencse közepén található célzó pont (vagy kör, attól függ ki mit használ). Mint ahogy az irányzék skálánál itt is több időt kell rászánni, hogy tényleg jó célzó pontunk legyen. Az emberi elme szereti a dolgokat központosítani. Ezért is fontos, hogy olyan célzópontod legyen a scope-on, ami pontosan középen van. A legtöbb scope gyártó cégnek ennek beállítására van speciális segédeszköze, amit nagyon ajánlatos használni, vagy ha nem akarsz ezzel bajlódni, akkor használj középen kifúrt lencsét, amiben a pontot cserélgetni is tudod. A lencse is torzíthat valamennyit ezért ajánlatos a szélét megjelölni és ha cseréled, vagy kiveszed utána pontosan oda állítsd a jelet, mint ahol volt, mielőtt kivetted. Ez apró, de fontos dolog!

Tartsd tisztán

Szeretek tisztán látni és nincsen máshogy a scope-al sem: mindig tisztának kell lennie. Egy scope-tól azt várom el, hogy kristálytiszta képet adjon az előttem lévő célról. Pontosan akarom látni, hogy mit célzok. Ezért tartsd a lencsét tisztán, ne legyenek rajta ujjlenyomatok, por, vagy megszáradt vízcseppek. Tudom, hogy mindenkinek megvan a saját, kedvelt célzó pontja, de az tény, hogy nem tudod eltalálni, amit nem látsz. Sok íjásszal találkoztam, akik pontot, karikát, vonalakat raktak a lencsére. Válasz eget közülük és azt használd. A lencse minél nagyobb részét hagyd szabadon, hogy a célt mutassa, ne pedig eltakarja azt. Ezért mosd sűrűn a lencsét az ujjaddal és meleg szappanos vízzel, majd töröld szárazra egy lencsetisztító kendővel. Rendszeres tisztításhoz használj lencsetisztító „tollat” (Lenspen)

Fogadd meg a tanácsaimat és ne állj meg az irányzékod beállítása után. A többi felszerelésed is jól be kell állítani. Ahogy nemrég említettem ezek kis dolgok, de mindenhol az életben a kis dolgok összeadódnak!

A cikkek forrásai