„Csigászat” alap „vetések, aratások”

„Csigászat” alap „vetések, aratások”

 

Szerszámválasztás:

 

Jó munkához jó szerszám kell! Ez alapvetés. De nem felejtkezhetünk el a dolgozó adottságairól sem, mely elengedhetetlenül szükséges a Ló vagy a jó szerszám kiválasztásához. Már az elején leszögezhetjük, hogy három tényező játszik meghatározó szerepet a sikerhez vezető úton. Először is, hogy mennyire tehetséges a dolgozó, másrészt, hogy melyik szakágat választja, harmadrészt, mennyi pénze van.

 

Most pedig vegyük sorra az egyes tényezőket. (Az utóbbiról nem ejtenék szót, mivel magánügy, hogy ki mennyit áldoz a hobbijára.)

 

  1. Egy tehetséges íjász, megbirkózik sok mindennel anélkül, hogy tudna egyáltalán róla, hogy küzd az adott problémával. Mert nem küzd. Azt mondják az okosok, hogy a nagy ajzás magasság segít a csavarás kivédésében, és nyugodtabb tőle az íj. Ez így is van. És fontos is. Ha csavarjuk az íjat. De ha nem, lényegtelen momentum. Sőt, lehetőség, mert egy rövidebb ajzás, tovább tolja a nyílvesszőt, ami gyorsabb kezdősebességgel indulhat. Ebből a példából jól látszik mennyire nehéz jó íjat választani „csigáséknál”.

    (Amiket leírok, átlagos íjászokra hegyezem ki éppen ezért. Tehát a kételkedőknek biztosan igazuk lesz sok mindenben, mert nem arany igazságokat fejtek ki, hanem jól bevált középutakat határozok meg.)
     
  2. Szakágak

    Legelőször tekintsük át a csigás pálya íjat:

    60# os viszonylag lassú 250-300 FPS sebességű, nagy tengelytávú, nagy ajzással rendelkező íj. leginkább 65% kikönnyítéssel. (speciál az enyém 80% os)

    Nincs szükség erőre, inkább egyenletes tolásra. Kis energia befektetéssel. 140 lövés iszonyú sok, még akkor is, ha csak koncentrálni kell, nem, ha még erőlködni is. De általában a szabályok is korlátozzák a sebességet, és a fonterőt. A hosszú tengelytáv arra kell, hogy az oldás hibáit jobban tolerálja. Szintén a sok lövésből adódik, hogy több a hiba lehetőség. A távok fixek, így ha egyszer be van lőve az íj, a röppálya mindig ugyan az.

    Most nézzük a csigás 3D íj főbb jellemzőit:

    Ha nem megy a becslés, 70-80# 320-330 FPS, közepes vagy rövid tengelytáv, közepes ajzású íj javasolt. 28 koncentrált lövés. A kis tengelytáv segít a közlekedésben, az erdőben. A nagyobb fonterő nem fáraszt el, mert 28 lövés nem túl sok. A sebesség segít, hogy ha elmértük a cél távolságát jobb eredménnyel mehessünk tovább. Egy közepes célnál, (álló őz) 6 méter alulbecslés esetén, még alacsony 10 es találat érhető el egy gyors íjjal, míg egy pálya íjjal, 5 vagy 0 találat várható.

    Ha megy a becslés, szinte bármit választhatunk. Nem árt, ha van sebesség, egy kis plusz mindig jól jön, ha bizonytalan az ember. De ha az íjász a kényelmet szereti, választhat kezesebb íjat.

    Legvégül, de nem utoljára a vadász íjjal ismerkedjünk meg:

    Jó a 3D s íj, talán még fontosabb a kis méret, hogy a lesen könnyen lehessen mozogni, vagy, ha fáról történik a lövés, nem mindegy mibe akad bele az íj. A fonterő annyiban számít, hogy vadászheggyel jó lenne, ha átszaladna a vessző az állaton. Ezt a jogszabály úgy határozza meg, hogy 50# alatti vadász íj nem vadász íj. Mivel itt 1-1 lövést ad le a vadász, alapvetően az erőléte határozza, meg milyen íjat vásárol, a pontosság másodlagos dolog, így szinte minden íj jó. Ez a kijelentés tudom elsőre meglehetősen furcsán hangzik, de ha jobban végig gondolunk helyes. Mivel az állat valószínű megugrik, befordul, megtorpan, hiába célzunk tökéletesen, még nagy rutinnal is kevés az esélye, hogy centire ott találjuk, el az állatot ahol célzunk.

DE!


Miért is lenne ez ilyen egyszerű! Mert, hogy nem az. Ha példát szeretnék felhozni leginkább a fényképezőgép vásárlásához tudnám hasonlítani. Ugyanis amikor a gyanútlan Dolgozó digitális fényképezőgépet vesz, akkor többnyire olyat választ, ami mindent tud, amire nincs szükség, és semmit sem tud abból, amire a gyakorlatban szüksége lenne a felhasználónak. (Az a szerencse, hogy értek a fényképezőkhöz, és remélem, hogy az Íjjakhoz is érteni fogok egyszer.)

 

Szóval az egyszeri dolgozó, bemegy a boltba, és jól megnézi a fényképezőt! Sok megapixel!!!! Nagyon király! Hatalmas zoom, űber.asza! Nagy memória kártya, legsokmégszebb! Aztán mikor haza viszi, kiderül, hogy a gyerek telefonja jobb képet csinál. Szóval mindent mérünk, csak azt nem, amit kellene. A digitális gépeknél ugyanis pl.: a beépített szoftver minősége, milyensége dönti el a kép minőségét, nem pedig a felhasznált hardver (vas)! Ennek hiányában a legjobb optikával felszerelt, legmodernebb három Cmossal szerelt gép is irtózat nyers képet ad. A szoftver által használt algoritmusok javítják fel tulajdonképpen a kép minőségét, döntik el a fehér egyensúlyt, azt, hogy az egy szempilla, és ki kell részletezni, vagy egy kóbor szőrszál, és el kell tüntetni.

 

Az íjnál sincs ez másképp. Minden adat stimmelhet, ha rossz a markolat. Vagy ha az alap egyensúlya nincs meg az íjnak. Nagy meglepetéseket okozhat egy kölcsönkért íj is. Kiderülhet, hogy amivel évek óta szenvedünk egy másik típusnál nem is létezik. De akkor hogyan válasszunk íjat?


Sajnos Magyarországon erre a kérdésre nem találunk optimális megoldást. Külföldön, egy íjász szakboltban hússzor, harmincszor több íj van, amiket ki lehet próbálni többször is, és rá tudunk érezni melyik a barátunk. És érteni sem kell hozzá. Az ember csak úgy rátalál. Sajnos a boltoknak nálunk nincs olyan tőkéjük, hogy ezt meg tudják tenni. Így marad a pénztárca, és az interneten látott képek, amik sokszor nem adnak elegendő támpontot.

 

De ha azt hinnénk, hogy a megfelelő íj kiválasztásával vége van a dilemmánknak, az nagy könnyelműség lenne, mert az íjhoz vesszőt is kellene találni. Ami majdnem lehetetlen küldetés. Legalább is most úgy tűnik számomra. Van szerencsém, több íj birtokosa lenni. Épp ezért tudom állítani, ez jóval meghaladja egy halandó tudását. Észrevettem például, két különböző íjammal folytatott teszt során, hogy a kilőtt ugyan olyan vesszőt, (hiába figyeltem az azonos font erőre, és sebességre) más eredménnyel találom szembe magam. Az egyiknél húsz méterig pontatlan az íj, a másiknál már tíz méteren pontos találatokat tudok lőni. De a leírt röppálya is nagyban különböző volt. Sok tízezer forintom bánta már, de még nem mondhatom, hogy rájöttem, hogy is megy ez. De talán ez is egy szép része, az íjászatnak. Persze a választott vesszősorral szép eredményeket lehet elérni bármit is választ az ember, mert megszokja. Amit én írok itt, az arról szól, hogy milyen nehéz megtalálni az ideális megoldást. Tavasszal tollakat teszteltem. Nagy volt az elképedés a környezetemben, mikor kiderültek az eredmények. Harminc méter távolságban, már 4-8 cm esés különbség is volt csak a tollak miatt. Ez simán hat, nyolc helyezésjavítást is jelenthet egy 3D versenyen. Hisz a vessző röpte laposabb, nagy hibánál is jobban segít. Sok szakirodalom indul ki abból, hogy az íjász tökéletes lövést ad le, és az íj hibája ez, meg az. Én úgy látom, hogy sok hibás lövést adunk le, és ha kitapasztaljuk a legjobb kombinációt, sokat nyerhetünk a technológia tudatos használatával. Ebben csak az a bibi, hogy ha a dolgozó nem rendelkezik, doktorátussal fizikából igen csak seggre tud esni. Leírok egy esetet, ami persze egy barátommal történt!

 

Valaki azt mondta, hogy a scope ot jól ki kell tolni az irányzék száron! De persze aznap más dolgokat is állított ez a barátom az íjon, mert az túl könnyű lenne, ha egy valamit állít, és aztán rájön, hogy hülyeség. Szóval az íj belövésekor kiderült, hogy jóval nagyobb hézagok vannak az irányzék mért távolságai közt, mint eddig. (Ez buta megfogalmazás, körül írom. Eddig a 20méteres és 30 méteres távolság között 4 millimétert kellett állítani az irányzékon, most meg 6 millimétert.) Ezt követően napokig nézegette a dolgozó mit rontott el. Míg kiderült, hogy ha kitolja a scope szárát, igaz, hogy nő a nagyítás, de az irányzékon is nő a távolság, amit be kell állítani. Így amit nyer a jobb képen, azt elveszíti, azzal, hogy pontosabban kell meghatározni a cél távolságát. Amire biztos van valami törvény a fizikában. És lehet, hogy ha a dolgozó odafigyel a középiskolai tanulmányai során, és nem bármi mással foglalkozik pattanástól a lányokig, most sokkal könnyebb helyzetben lenne, de neki küzdeni kellet a pubertással! Még jó, hogy nem rólam van szó! 

 

Tudom Rambó mindennel tud lőni. Háát, de én nem vagyok Rambó! És a Zöld íjásznak sem okoz gondot, hogy egyszer fél kiló súly van a vesszője végén, egy beépített adóvevővel, másszor meg csak egy vadászhegy. És a bosszúállókból Sólyomszem íja simán kiállja, hogy püföli vele az ellenséget, aztán oda sem néz és eltalál vele mindent, ami mozog. Nekem ezek a dolgok nem mennek. Próbáltam, de valahogy nem megy. Biztos a hozzáállásommal van a baj. Régimódi vagyok. Hiszek a fizikában meg ilyenek. Tudom ez most nem divat, de mit tegyek? Nem megy, be kell, lássam. Nekem muszáj, hogy ki legyen egyensúlyozva az íj, megfelelő FOC- ja legyen a vesszőnek, hogy el tudjak vele találni ezt, meg azt.

 

Visszakanyarodva az előző témánkhoz, Azért azt nem ajánlom, hogy hallgassunk a boltosra. Legalább is nem minden áron. Neki az a dolga, hogy forogjon a raktárkészlet, és azt akarja eladni, ami a polcon, van. Majd veszel másik íjat, mikor rájössz, hogy ez nem neked való. Azt is tőle veszed, így kétszer háromszor is jól jár mire megtalálod a jó megoldást. Lassan túl vagyok ezer szón és azt kell, mondjam, nem is tudok tanácsot adni hogyan is kell íjat választani. Azt tudom leírni hogyan ne, válasszunk íjat. Hát ez nem valami felemelő. Még leírok egy fajta nem választós módszert, aztán hagyom kétségbe esni az olvasót.

 

Szépen kérek mindenkit, ne hallgasson a sporttársaira! Főleg azokra akik kéretlenül is elmondják a tutit. Volt mostanában egy két hasonló élményem, hát meg kell mondjam sírni tudtam volna! Egy két szösszenet a hozzáértőknek:

  • Miért nem cseréled le a scope -odat valami normálisabbra? (most 42mm Viper-em van.)
  • De hát neked is Viper-ed van, csak 35mm es?! Igen! mióta lecseréltem, sokkal pontosabban lövök! (Ez sima optika! Nagyobb lencsén több fény tud beáramolni. Világosabb, élesebb a kép egy 42mm es lencsén, mint egy 35mm es lencsén. ez tény! Biztos volt valami más is, amit állított és ezért lett neki jobb az eredménye, amit nem vitatok el, de nem a scope miatt az tuti!)
  • Mikor veszel már egy rendes íjat? (A kérdezőnek egy használtan vásárolt, Hoyt íja volt, amin kicserélte a neki tetsző karra, és csigára az eredetit. Kérdésemre miért csinálta ezt? Azt mondta, hogy ilyen szettben nem árulja a Hoyt. Kérdésemre, hogy nem lehet, hogy ez nem véletlen? Végül is ott mérnökök dolgoznak, és ezzel foglalkoznak napi 8 órában, talán van oka annak, hogy ezt ebben a szettben nem árulják.) A válasz: Nincs oka, ezeket lehet cserélgetni! (Gondolja ő.).
  • Nem kellene az íjadra valami márkás stabilizátor, nem ez a hulladék? Az enyém 80.000 Ft-ba került. (Mellesleg ez az egyik kedvenc témám.) Nem elég megvenni a stabit, ki is kell súlyozni. Számításokat kell végezni, kipróbálni, finom hangolni. Ha ezt jól csinálod, meg sem mozdul az íj a kezedben, márkától függetlenül. Ez fordítva is igaz, veheted a legjobbat, ha nem csinálod végig, semmit nem érsz el vele.
  • Minek neked ilyen gyors íj. Ha meg akarsz tanulni lőni, jól jegyezd meg: „ Lassú íj, nehéz vessző!” Hidd el ez a jó recept! (Csak halkan jegyzem meg, ezen a versenyen, nyolc versenyzővel előztem meg a tanács adóját. Szerintem az eredményesség a mutatója annak ki mit csinál jól!)

Nos, most, hogy kiderült nem tudok segíteni, hogyan válasszatok csigás íjat magatoknak, szerintem belefogok egy olyan írásba, hogyan nem lehettek jó íjászok, és talán ezt folytatom majd hogyan legyetek pocsék autószerelők, vagy szakácsok témakörben, mert ahhoz sem értek. További kellemes napot, és „Soha ne hagyjon el benneteket a remény!” Mert, hogy az Éhezők viadalában, az ugró őzet nem tudta leszedni a csaj, de egy öklömnyi szálló madarat igen!

 

Szabó István



« Előző: Íjászatot oktató sorozat visszalépés az előző oldalra Következő: A NAGY kamu toll teszt »
Képgaléria
 
Facebook

 

18 méteres Íjászpálya

Megnyílt a Keleti Turul Íjászaküzletben a 18 méteres íjászpálya

XVII. Napkor 3D eredmények

XVII. Napkor 3D eredmények

XVI. Napkor eredmények

XVI. Napkor eredmények




Keleti Turul Íjász Egyesület
4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 175.

Kapcsolattartó: Csomós János, Tel.: +36 20/333 6418

Vadászíjászat - Pályaíjászat - 3D íjászat