VESSZŐK-TÉVESZMÉK-ÖKÖLSZABÁLYOK

Vesszők, vesszőtestek

            Kezdjük az első és talán legfontosabb kérdéssel. Miből is készítsünk nyílvesszőt? Ez az egyik olyan pont, amiben a legtöbb vesszőkészítő nem tud megegyezni. Mindenki másra esküszik. A teljesség igénye nélkül néhány példa. Két dolog miatt nem térek ki minden faanyagra. Az egyik az, hogy amit nem próbáltam, arról nem nyilatkozom. A másik dolog pedig az, hogy a nagyobb bevétel érdekében olyan anyagokból is készítenek nyílvesszőt (tiplifa, függönykarnis, préselt lemez, stb.), amik erre teljesen alkalmatlanok és még veszélyesek is. (Jelen leírásban nem térek ki a hajtásvesszőkre, hiszen abban nem mélyültem el. E téma kiváló ismerője és szakértője Koricsánszky Csaba (Ajbars) a Nap Párducai közül.)

Mielőtt belekezdenék, fontos néhány dolgot tisztázni. Főbb tulajdonságok:

Átmérő: Először is a vesszők méretéről. Itt egy kicsit összekavarodtak a dolgok. Nagyon sokan nem is nagyon értik, hogy miért. Ez abból adódik, hogy összekeveredett az angolszász és a metrikus mértékegységrendszer. Ezért sokan nem is értik, miről beszél az, aki 5/16-os vagy 11/32-es átmérőt említ, miközben csak 8-as meg 8,8-as méret létezik. Amikor egy tört jelöléssel találkozunk, akkor az angolszász mértékegységeket találjuk. Ez az arányszám a vessző átmérőjét adja meg 1 collhoz viszonyítva. Ennek alapján a következő alapvető méretek léteznek a kereskedelmi forgalomban: 23/64, 11/32, 5/16. (Ettől eltérő méreteket is találhatunk méretjelölésre ilyen tört fogmában carbon, alumínium és más modern anyagú vesszőknél, ahol főként a hegy és nock méretek meghatározásánál használják) Alapvetően két méretet alkalmaznak ma Magyarországon. A 8-as és a 8,8-as. Íme, a kódolás: 11/32=8,8 és 5/16=8.

Spine érték: A túlmisztifikált valami, amiről mindenki tudja, hogy micsoda, de senki nem tudja elmagyarázni. Íme az én magyarázatom. A spine érték a vessző gerincességének a mérőszáma. Ezt sokan félremagyarázzák. Mérése a következőképpen történik. Két egymástól 26 zoll távolságra kiválasztott ponton feltámasztva a vesszőt megterheljük 2 font súllyal a szálirányra merőlegesen. A vízszintes síktól történő eltérés mértéke alapján határozzunk meg a spine értéket. Számos boltban kaphatóak már úgymond előre leválogatott kötegek, mint például 35-40-es spine érték közötti. Saját tapasztalat szerint ezek közül sem pontos csoportok. Előfordul már, hogy egy százas 40-45 közötti kötegből került ki 32 és 64 fontos vesszőtest is. Érdemes olyan boltot keresni, ahol mért vesszőket lehet beszerezni. Nem véletlen az sem, hogy a carbon vesszőket is számokkal látják el. Ezek a számok a carbon vesszők esetén a spine érték alapján kerül meghatározásra. Természetesen a mérőszámok kialakítása gyártónként eltérő, de az elv mindegyiknél ugyanaz. Ezek közül a vesszőválasztó programok és táblázatok alapján lehet megtalálni az íjunkhoz legmegfelelőbbet. Egy dologra itt hívnám fel a figyelmet. A hegy súlya befolyásolja a dinamikus spine értéket is. (Ezen kívül még jópár dologra hatással van!) Tehát a vessző választásakor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen heggyel kívánjuk használni. Egy nehéz hegy lágyítja, egy könnyebb hegy merevíti a pálcát. Nem kívánok exact képletet itt felvonultatni, de érdemes megnézni az Easton cég vesszőválasztó modulját ezzel kapcsolatban, ahol igenis meg kell jelölni a hegysúlyt nem véletlenül.

             A vesszők tekintetében azért kell megnézni a szálirányt és a kifutó szálakat, mert ha a vessző szálai nem futnak végig az egész testen, akkor könnyen törhetnek. Például ha a vessző tele van olyan szálakkal, amelyek keresztben futnak a pálcában az egyenessel nagy szöget bezárva. Terhelés hatására el fognak törni. A terhelés főként oldáskor és becsapódáskor jelentkezik. Másik dolog amire figyelni kell, hogy a vesszőn belül ne legyenek göcsök. Ezek kiszakadhatnak és ezeken a helyeken nagyon könnyen törik a pálca.

            Az egyik leggyakrabban előforduló és viszonylag olcsó nyílvessző alapanyag a Borovi fenyő. Sokan készítenek ebből vesszőket, általában 11/32-es méretben. Hosszú, egyenes szálú alapanyag, jól megmunkálható, jól válogatható. Mint a legtöbben én is használtam ezt alapanyagként a kezdeti időszakban. Nagyon jól lehet vele dolgozni, szép vesszőket lehet készíteni belőle. Nekem a tartósságával és az egyformaságával volt gondom! Folyamatosan görbültek és nagyon hamar törtek. Az előkészítés során feltűnt, hogy közel sem olyan homogén anyag, mint mondjuk a cédrus. Nagyon jó vesszők készíthetők belőle!

            A vesszőkészítők Szent Grálja a Sitka fenyő. Ezt a fenyőfajtát főként alapanyagként főként az USA-ban terjedt el, de számos európai ország kínálatában megtalálható. Magyarországon tudomásom szerint egy ember foglalkozott és dolgozott huzamosabb ideig ezzel az anyaggal, Nagy Gábor (Lester). Nagyon jó tulajdonságai vannak. Könnyű, homogén, esztétikus, könnyen egyengethető, jól megmunkálható. Egyetlen hátránya, hogy nehezen beszerezhető nagy tételben és a többi alapanyaghoz képest drága is. Átlagosan 30-40%-al drágább, mint a cédrus.

            A legelterjedtebb és ár-érték arányban szerintem a legjobb alapanyag a Cédrus. Én főként ezt az anyagot használom vesszőkészítésre. Ebben az anyagban megtaláltam mindent, ami számomra fontos. Nagy számban és viszonylag elfogadható áron beszerezhetőek. Jól válogathatóak, jól megmunkálhatóak, tartósak, jól egyengethetők és még illatosak is! :-) Három méretben hozzák forgalomba: 23/64, 11/32 és 5/16. Ezek közül főként az 5/16-os méretet használom, de sokszor 11/32-es mérettel is dolgozom. A három méret lefedi a teljes spektrumot, amire szükség lehet. A 23/64-es méretet főként a nagy fonterejű, 70# feletti íjak esetében alkalmazzák főként. A 11/32-es méret tekinthető univerzálisnak felnőttek esetén. Ez abból adódik, hogy ebből a méretből fellelhető 30#-tól egészen 90#-ig mindenféle spine érték. Továbbá ezt a méretet még lehet úgy dongásítani, hogy nem gyengítjük el túlságosan a vesszőt. Az 5/16-os méret szerintem a legjobb alapanyag versenyvesszők készítéséhez. Erről a méretről nagyon sokan azt hiszik, hogy csak gyerekvesszőkhöz használhatóak, de nem így van. Nagyon jól válogatható ki azonos spine és súly értékű köteg. Nem szükséges dongásítani őket a megfelelő súly elérése érdekében. Nagyon széles skálán mozog a spine érték ennél a méretnél is, 20#-tól egészen 75#-ig.

            Nem tértem ki a lucfenyőre, hársra, bükkre és bambuszra melyeket még volt alkalmam kipróbálni. Róluk csak pár szót, főként hátrányaikról, amiért nem ajánlom:
Lucfenyő: szálszerkezet nem a legjobb, sokat kell válogatni, sok keresztszálirány miatt gyorsan törnék, szálszerkezete laza és emiatt sokszor nyílik. Sokszor sajnos oldáskor.
Hárs: puha, nehezen megmunkálható, sérülékeny, nagyon lágy, gyerek fonterőhöz való.
Bükk: tartós, nehéz, elnyűhetetlen, szerethetetlen.
Bambusz: nagyon tartós, nagyon nehéz vele dolgozni, nagyon drága, nehezen beszerezhető.

            Sokan kísérleteznek a legkülönfélébb alapanyagokkal, melyekből „olcsó és mindennél jobb vessző lesz”! A legtöbb zsákutca. Nagyrészük már az elkészítés során eltörik, elforgácsolódik, stb. Ezek a szerencsésebb esetek. Sajnos sokszor eljutnak ezekkel odáig, hogy íjba tegyék, de ez sajnos balesetet tud okozni.

            Zárszóként egy gondolat. A nyílvessző legfontosabb része a vesszőtest. Nagyrészt ezen szeretnek spórolni, pedig ez a legnagyobb butaság. Egy silány minőségű vessző hamarabb törik el akár oldás közben, ami akár az íjász pályafutásunk végét is jelentheti.

SÉRÜLT VESSZŐT SOHA NE HASZNÁLJ!!! ÖN- ÉS KÖZVESZÉLYES!!!
ELTÖRT VESSZŐT NE RAGASSZ ÖSSZE SE RAGASZTÓVAL SE RAGASZTÓSZALAGGAL!!!